FALVAK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Kultúra a béke követe
Bemutatkozás, támogatók
HONLAPJAINK
Széchenyi2020
XXIII. MKN fotói 2019.01.19.
ELISMERÉSEINK
államtitkári gratuláció
1 % a gála támogatásáért
A Kultúra Lovagja elismerésről
2020 évi Kultúra Lovagjai
2019. év Kultúra Lovagjai
2018. évi Kultúra Lovagjai
2017 évi Kultúra Lovagjai
2016. év Kultúra Lovagjai
Elismertek 1999-2015.
Alapító lovagok és évközi elismerések
Az avatási ceremónia menete
Magyar Kultúra Napja Gála
A gála programja
A gála bemutatása
A gála díszvendégei
XXII. MNKG fotói 2018
XXI. MKNG fotói 2017
JUBILEUMI GÁLA 2016
Örökség-serleg elismerésről
Örökség serleg 2020
Örökség serleg 2019
Örökség serleg 2018
Örökség serleg 2017
Örökség-serleg 2016
Örökségünkért érem
Együttműködési szerződés
Lovagi emlékoszlopok avatása
Kultúra Lovagrendje belépés
Kultúra Lovagrendje
KISBÍRÓ
EGY A NEMZET
JÓKAI-DÍJASOK
ARANYOSSZIGET
GÁLA DISZVENDÉGE 2020
24. GÁLA PROGRAMJA
2017 gála beszámoló
2017. ÉVI PÁLYÁZATAINK
2016. ÉVI PÁLYÁZATAINK
2017. háttérinformációk
BESZÁMOLÓK
Fotók az alapítvány életéből
Támogatóink 2019.
Támogatóink 2017.
Támogatóink 2018.


Gála diszvendége 2020

Versmondók

1. Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi Radnóti-díjas versmondó, aki az elmúlt években a „versvándor” címet érdemelte ki, hiszen versösszeállításokkal, rendhagyó irodalom-történelem órákkal járja a Kárpát-medencét. Vörösmarttól Csíkszeredáig, Csaptól Székelykevéig ismerik a nevét. Nemrég járta be Radnóti Miklós és társai utolsó útját a szerbiai Bor városától a magyarországi Abdáig. A Pro Cultura Hungarica díjas előadóművész a diaszpórába (Kanadába, Bosznia-Hercegovinába, Horvátországba, Oroszországba, Csehországba, Lengyelországba) is többször elvitte a magyar lírát.
Hajvert Ákos vajdasági Radnóti-díjas versmondó, 14 éve a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének elnöke. A szervezet tehetséggondozó táborokat, találkozókat, versenyeket szervez, előadásokat készít a régióban. Péter barátjával öt éve készítenek közös verses műsorokat, előadásokat, performanszokat.
A gálán: Vannak vidékek címen: Kányádi Sándor: Vannak vidékek /részletek/ – Tóth Péter Lóránt, Fehér Ferenc: Nyelv és varázs – Hajvert Ákos, Wass Albert: Üzenet haza – Tóth Péter Lóránt és Hajvert Ákos






Gála diszvendége 2020

csókai Rákóczi Férfikar

2. A csókai Rákóczi férfikar 1996-ban alakult. Visszatekintve a múltra, megállapíthatjuk, hogy az elért sikerek mögött kitartó, töretlen és szívből–lélekből elvégzett munka és szolgálat áll. A magyar népi kultúra, megénekelt anyanyelvünk – a népdal – szeretete és a helyi néphagyományok éltetése, valamint a Nagyságos Fejedelem kultuszának ápolása a céljuk és feladatuk. Büszkék rá, hogy az ő nevükhöz fűződik a Dél-Alföld egyetlen fából kifaragott egész alakos Rákóczi-szobra, melyet a csókai templomkertben avattak fel, és amely egyedülálló az egész Vajdaságban is. Kétévente ők adnak otthont annak a Kárpát-medence szintű népzenei rendezvénynek, amelyen legalább a Kárpát-medence öt régiójából érkeznek részvevők, és melyen a hallottakat és látottakat a KÓTA művészeti szakbizottsága minősít. A férfikar megannyi rangos elismerést tudhat már magáénak: a különböző fokozatú Vass Lajos-díjakat, az Aranypáva Nagydíjat, a Betyár Aranyfokozat elismerést... De otthon, a Délvidéken is kiemelt díjakat vehettek már át: az egyik legfrissebb ezek közül a KÓTA által 2018-ban odaítélt Olsvai-díj, mely elismerésre olyan együttesek érdemesülhetnek, melyek többszörös Aranypáva Nagydíjasok, akik tehát a tiszta forrásból merítve, kimagasló színvonalon éltetik zenei és nemzeti hagyományainkat.
A Rákóczi is a Bodor Anikó díj büszke tulajdonosa.
Művészeti vezetőjük: Fehér Attila.





Gála diszvendége 2020

óbecsei Botra Férfikórus

3. A Botra férfikórus 2011. alakult, az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör férfikórusaként. Működése céljának és értelmének a helyi hagyományok ápolását, azon belül elsősorban vidékük népdaldalkincsének népszerűsítését tartja. Az együttes legszívesebben katonadalokat, betyárnótákat, bordalokat, pásztordalokat, rabénekeket tűz műsorára, azaz olyan anyagból válogat, ami bevallásuk szerint hitelesen szólal meg a kiforrt hangú férfitorkokon. Az együttes rendszeres résztvevője a Kárpát-medencében is egyedülálló Durindó népzenei találkozónak, továbbá a község és a kultúrkör rendezvényeinek. Fellép vallási és nemzeti ünnepeinken, testvérvárosi meghívásoknak tesz eleget és kapcsolatokat ápol hasonló érdeklődésű együttesekkel. Eddigi munkásságukat a szakmai zsűri több alkalommal is magasan rangsorolta: Ezek közül, kiemelnék a 2014-ben kiérdemeltVass Lajos Nagydíjat, A 2017-es Aranypáva Nagydíjat, valamint a XLII. DurindóBodor Anikó-díját,melyet a saját népzenei hagyaték leghitelesebb tolmácsolásáért ítélt oda nekik a fesztivál művészeti szakbizottsága. A díjak nagyon jól esnek az együttesnek, munkájuk és igyekezetük elismeréseként kezelik ezeket. De vallják, hogy a díjak köteleznek is, ami arra ösztönzi a kórust, hogy még inkább felelősen és alázattal nyúljon népünk énekes hagyományához.






Gála diszvendége 2020

Kupuszina néptáncegyüttes

4. Közel hetvenöt éve, 1947. január 1-én megalakult a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, és szinte vele egy időben alakult meg a mai napig aktívan működő néptánccsoport is. A XX. század elejére jellemző kupuszinai népszokások, néptáncok, népdalok összegyűjtése, az akkori népviselet rekonstruálása, indult be faluszerte. A régi táncok tanítására felkérték az idősebb táncos lábú kupuszinaiakat is, hogy tökéletes összhang legyen a népzene, a népviselet, a motívumkincs és a népi szokások egységében. Ezt a hagyományőrzést megszerették a fiatalok is, még az idősebbek körében is mély változás történt a tánchoz való viszonyulásban. A kupuszinai (bácskertesi) néptáncosok vezetője jelenleg Csorba Nándor, aki folytatja elődjeinek sikeres munkáját a régi kupuszinai tánchagyomány őrzésében és bemutatásában. A néptánccsoport szívesen vendégszerepel bárhol, ahol falunk néptáncait, népdalait látni vagy hallani szeretnék. A kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület hagyományőrző néptánccsoportja és zenekara előadásában a gálán a reggeli mosdatást láthatjuk, amely szokás a lakodalmak végét jelentette. Az új menyecske hazaindítja a násznépet. Ezt a szokást az állam tiltotta be, az 1890-es évek végén, és az 1920-as évekig rejtve, de még élt. Az eredetiségük mind a viseletben, mind pedig a népdalokban jelen van. A sokszoknyás színes viselet minden táncos saját tulajdona, öröksége. A férfiak úgyszintén már évtizedek óta a tánccsoport fontos részei, a viseletük szintén a régmúltba nyúlik vissza. A 7–9 tagú zenekar, amely fúvós hangszerekből és dobokból áll, évtizedek óta kísérői a néptánccsoportnak.
Művészeti vezető és koreográfus: Csorba Nándor, Énekeket betanította: id. Csizmadia Anna,
A zenekar vezetője: Tadián Zsolt






Gála diszvendége 2020

Csonka Ferenc és zenekara

5. Csonka Ferenc népi hegedűs több mint 25 évvel ezelőtt lépett a népzene útjára. Határokon átívelő zenekari és szólista tevékenységének köszönhetően, nevét szakmai körökben az egész Kárpát-medencében ismerik. A zenekarok, amelyekhez prímásként jelentősebb, többéves tevékenység köti a következők: a Szökős Együttes, a Csalóka zenekar, a Rozsdamaró zenekar, valamint a saját nevét viselő Csonka Ferenc és zenekara, de rendszeresen közreműködik más vajdasági és magyarországi zenekarokkal, zenészekkel is, akikkel koncerteket és táncházakat tartanak, valamint jelentős népzenei és néptánc-fesztiválokon muzsikálnak. Együtteseinek játéka számos népzenei kiadványon hallható, így többek között a Vajdasági Táncház-találkozó, a Táncház-Népzene, az Új Élő Népzene, a Népművészet Ifjú Mesterei a Vajdaságban,valamint a Vajdasági Tisza mente muzsikája című CD lemezeken.
Önálló kiadványai: a Szökős Együttes 20 év muzsikálva, a Rozsdamaró Mély, valamint Csonka Ferenc és zenekara Katonasors– Megemlékezés a Délvidék I. világháborús áldozatai előtt című lemezek. Csonka Ferenc több díj és kitüntetés tulajdonosa, melyek közül jelentősebbek a Vass Lajos-Nagydíj és a Népművészet Ifjú Mestere díj. A legutóbbi Táncház Napjának zárókoncertjén a határon túli prímások közül elsőként részesült a legendás népzenész és kutató, Halmos Béla emlékére alapított vándordíjban, melyet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen adtak át.
Csonka Ferenc és zenekara a Katonasors című CD lemezükről adnak elő Tisza-menti katonadalokat, melynek témája az otthon maradt szerető bánata.
A színpadon: Varga Orsolya, Kelemen Zsolt, Borsodi Árpád és Csonka Ferenc.






Gála diszvendége 2020

Óbecsei vonós banda

6. A Csermely zenekar óbecsei vonós banda, felsőosztályos fiatalokból áll, akik mindahányan a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör oszlopos tagjai, s akik több éve táncolnak a Cseszák házaspár, Balázs és Anikó szárnyai alatt. Valahányan zeneiskolába is járnak: ki hegedülni, ki zongorázni tanul. Az együttes 2017-ben debütált a délvidéki Szólj, síp, szólj! gyermek-népzenei vetélkedőn – nem is akárhogyan: rábaközi muzsikájukat arany minősítéssel jutalmazta a zsűri. Ezen felbuzdulva folytatódott a munka. Szabadidejüket a sok-sok próbának, képzésnek szentelik. A szorgalmas munkának meg is lett az eredménye, mert a következő évben is arany minősítéssel díjazták a csapatot.
A gálára egy erdélyi összeállítással érkeznek, mezőkölpényi dallamokat hallhatunk tőlük.
Felkészítőjük Cseszák Zsombor, a zenekar tagjai pedig: Tallós Hédi – ének, Károlyi Egon, Herbatényi Zalán, Fenyvesi Zénó – hegedű, Lengyel László ¬– brácsa, Lukács Szabolcs – bőgő, Tallós Kinga – cimbalom






Honlapkészítés