FALVAK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Kultúra a béke követe
Széchenyi2020
Avatás fotók 2018. 01.20.
Bemutatkozás, támogatók
HONLAPJAINK
1 % a gála támogatásáért
Támogatóink 2017.
XXI. MKN Gála fotói
KULTÚRA LOVAGJAI 2018
A Kultúra Lovagja elismerésről
Mit kell tudni ?
Az avatási ceremónia menete
A gála programja
2017. háttérinformációk
Elismertek 1999-2015.
2016. év Kultúra Lovagjai
Kultúra Lovagjai 2017-ben
JÓKAI-DÍJASOK
ÖRÖKSÉG SERLEG 2018
Örökség-serleg elismerésről
2016. évi gála
2016 Díszvendég
A gála bemutatása
Örökség-serleg 2016
Örökség serleg 2017
Örökségünkért érem
2017. ÉVI PÁLYÁZATAINK
2016. ÉVI PÁLYÁZATAINK
KISBÍRÓ
Együttműködési szerződés
Kultúra Lovagrendje
Kultúra Lovagrendje belépés
Lovagi emlékoszlopok avatása
ÉVES BESZÁMOLÓ 2016
ÉVES BESZÁMOLÓ 2015.
ÉVES BESZÁMOLÓ 2014.
ÉVES BESZÁMOLÓ 2013
ÉVES BESZÁMOLÓ 2012
BESZÁMOLÓ 2009
ARANYOSSZIGET
Fotók az alapítvány életéből
2017 gála beszámoló
EGY A NEMZET 2017


Beszámoló a 2013. évi közhasznúsági jelentéshez

(rövidített összegzés)

Tárgyévben végzett alapcél szerinti és közhasznú tevékenységek bemutatása:

A közhasznú országos szervezet küldetésének megfelelően folytatta hosszú távú, közösség és kapcsolatfejlesztő, nemzetegységesítő és eruo-atlanti együttműködést elősegítő, valamint értékteremtő tevékenységét.

Kiemelt jelentőségű programként – elsősorban a kultúrára és a művelődésre alapozva – komplex vidékfejlesztési programot indított a Vásárosnamény központú Felső Tisza Völgye 31 településén. Ennek keretében a határokon átívelő együttműködés elősegítése érdekében a halmozottan hátrányos helyzetben lévő térségben (Aranyosapátiban) létrehozta Böszörményi László Faluházát, amelyben megszervezte a Felső-Tisza Völgye Információs Központ, a Béres János Tehetséggondozó Tanoda és a Cigány Módszertani Művelődési Központ működtetésének feltételeit.

Az „Anyaország éltető figyelme” programjával fenntartotta, illetve elősegítette a nemzetrészekkel való kapcsolatait, amely program az év során újabb kapcsolatokkal bővült a németországi, a kárpátaljai, a vajdasági és őrvidéki partnerek által. Az Alapítvány angliai és olaszországi kapcsolatok indítása mellett bővítette afrikai és ázsiai kapcsolatait. Az év során hosszú távú nemzetegységesítő programja sikeres svédországi, norvégiai és ausztráliai eseményekkel gazdagodott.

Mindezek hozzájárultak ahhoz megérdemelten vegye át a közössége a „Világ Magyarságáért” kulturális közösségi elismerést a Magyar Világtalálkozótól.

A NEA szakmai támogatása nélkül – jelentősen csökkentett tartalommal ugyan, de – fenntartotta hosszú távú nemzetegységesítő és szórványmentő programját. Missziója keretében kárpátaljai partnerrel együttműködve továbbra is működtette a rahói Ukrán Magyar Kulturális, Oktatási és Információs Központot, a Tisza Forrásvidéke Vasárnapi Iskolahálózatot, az Európai Nőegylet Kórusát, valamint a Havasi Gyopár Néptánccsoportot. A művészeti csoportok számára az év során három alkalommal (Sárrétudvari, Püspökladány, Aranyosapáti, Nyírszőlős, Tiszaszalka) szervezett magyarországi vendégszereplést. A térség magyar kultúrát is támogató képviselői számára kulturális programmal egybekötött eseményt szervezett Füzérradványban és Aranyosapátiban.

Újabb értékteremtő programokkal bővült az Alapítvány kárpát-medencei irodalmi és képzőművészeti programja. Ezen belül hetedik alkalommal is átadta a révkomáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesülettel közösen alapított Jókai díjat, és kiadta az ehhez kapcsolódó antológiát, valamint részt vállalt a Horvát Hoitsy Edit irodalmi díj alapításában. Kiemelt értékteremtésként az alapítvány Dunai Nemzetközi Alkotóköre fafaragói a „Keresztúrok keresztje” elkészítésével gazdagították a „Keresztúr” nevű kárpát-medencei települések murakeresztúri (Zala M.) találkozóját. Három éves alkotómunka után Betlehemet adományozott az oromhegyesi (SRB) és a szakályi (Tolna M.) közösségnek. Újabb szobrokkal díszítette az „európaház” (Böszörményi László Faluház) tornácát. Az alkotókör számára a szlovéniai Slivnicán szervezett betlehemi kiállítást, és kárpátaljára tapasztalatszerző utat.

A Falvak Kultúrájáért Civilhálózat együttműködését Tisza forrásvidékén élő gyermekek „Így látom Magyarországot” vándorkiállításával gazdagította. A kárpátaljai Rahón megtartott IV. Járási Magyar Nap mellett levezette az I. Munkácsi Mihály Nemzetközi Festőtábort. Az év során a Nemzeti gyásznap alkalmából a fővárosban szervezett kiállítást a nemzetközi közösség számára.

Az Alapítvány megszervezte a Kultúra Lovagrendje IX. Nemzetközi Találkozóját, valamint a mélyszegénység kulturális támogatásának lehetőségeit feldolgozó tihanyi konferenciát. Máramarosi földdel és kultúrprogrammal, aktívan hozzájárult a székesfehérvári „Országalma” nemzetegységesítő szimbólumának létrehozásához. A szlovéniai és felvidéki kapcsolatai eredményeként ültethették el Csicsón a világ legidősebb szőlőtőkéjét, amelyhez gazdag kultúrprogram járult.

Az Alapítvány folytatta 190. éves évfordulón meghirdetett Petőfi Sándor bicentenáriumi programját. Csökkentett számban ugyan, de volt alkalma volt civil szervezetek számára a szórványban élők támogatását elősegítő szakmai utak, és az Rahói Járási Ukrán Magyar Kulturális Együttműködési Tárasággal közösen anyanyelvi tábor szervezésére. Részt vett a KMKSZ kisebbségi programján. Az alapítvány európai integrációs programja az „Eurókinderkor” szervezésével és annak első táborával – Szolnok-alcsiszigeti eseményével – bővült az év során.

A komplex térségi vidékfejlesztési program jelentős eseményeként – három földrész nyolc országa képviselői részvételével – megrendezte Aranyosapátiba az Európai Kultúra Napját, ennek keretében „A vidék napját,” valamint a „Kulturális önkéntesek napját.” A faluház-avató megnyitó ünnepséget az I. Felső Tisza Völgye Leader Expo, a nemzetközi kulturális gála, valamint vidékfejlesztési és „Önkéntesek a kultúráért- kultúrával az önkéntességért” fórumok gazdagították. Az eseménysorozat fontos programja volt a Böszörményi László emlékhely létesítése és avatása.

A Szent Korona másolatának jelenlétében a Kultúra Lovagrendje Emlékparkjában felavatta a magyar kultúra előző évben elhunyt lovagjainak emlékoszlopait, valamint a II. Magyar Világtalálkozón faragott ”Határtalan összefogás kapuját,” a magyar nemzetegységesítés tárgyi szimbólumát. Az év során közvetlenül vagy közvetetten közel 300 határon túli személy számára segítette elő a honosítást, osztozott örömükben a magyar állampolgársági esküjük letétele alkalmával.

A magyar hagyományápolás elősegítéséért ismét átadta példamutató, önzetlen személyeknek az Örökségünkért érem, valamint hazai és határon túli ifjúsági közösségeknek az Örökség serleg elismerést. Az Alapítvány együttműködve a Honvéd Kulturális Egyesülettel és a Böszörményi László Alapítvánnyal honvédelmi tábort szervezett. A júliusi programhoz kapcsolódóan, de augusztus 20-án sikeresen rendezte meg a vámosatyai „Büdy vár újjáélesztése” programot.

A nemzetközi közművelődési és művészeti események szervezésének kiemelt jelentőségű eseményeként megrendezte a XVII. Magyar Kultúra Napja Gálát, amelynek díszvendége Ausztria magyarsága volt tervezve, de a hóakadály miatt ez elmaradt és meghívást kaptak 2014-es gálára. A NEA szakmai támogatása hiányában a nemzetközi civiltársadalom kiemelkedő elismerését a Kultúra Lovagja cím adományozását 50 %-al csökkentette, amely – a nagyszámú és magas színvonalú javaslat miatt – igen jelentős feladatot jelentett. Az alapítvány megjelentette évkönyvét, amelyben – a saját teljesítmény bemutatása mellett – bemutatta a példamutató civilszervezeteket és önkénteseket.

Az év során az Alapítvány megkezdte a „AranyosSziget” 30 férőhelyes gyermek és ifjúság tábor építését. Programjai által érintettek, illetve azokon megjelentek száma meghaladta a 10 ezer főt. A médián keresztül több, mint 100 ezer főt szólított meg. A weboldalak üzemeltetése folyamatos volt. Az év során hét hírlevelet adott ki és megkezdte a határmente együttműködését támogató új médium előkészítését.

Nemzetegységesítő programját az év során bemutatta a Parlament illetékes bizottsága képviselőjének, majd Nyíregyházán a potenciális civilpartnereknek és a NEA érintett kollégium tagjának. (Ez utóbbi mintaként szólt a bemutatott programról.)

A Nemzeti együttműködési Alaptól kapott másfél millió forintot elsősorban a megnövekedett bankköltségre, könyvelési díjra, pályázati regisztrációs díjakra, valamint alkalmazottunk bérének és járulékai egy részének biztosítására fordítottuk. Az egyéb felmerülő működési költséget, mint például programok szervezésére, kiküldetés, kommunikáció, más forrásból – jellemzően alapító kölcsönből – biztosította. A NEA működési támogatása nagymértékben járult hozzá szervezetünk működéséhez, hosszú távú nemzetegységesítő programunk fenntartásához.


ÁLLAMI FELADATOKAT VÉGREHAJTÓ, KÖZHASZNÚ, ORSZÁGOS SZERVEZETÜNK 2013. ÉVI MŰKÖDÉSÉT A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM TÁMOGATTA.

2013. ÉVI TELJESÍTMÉNYÜNK ALAPJÁN A 2014. ÉVI SZAKMAI PROGRAMUNK SEM RÉSZESÜLT NEA TÁMOGATÁSBAN.






Honlapkészítés