FALVAK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Kultúra a béke követe
Avatás fotók 2018. 01.20.
Bemutatkozás, támogatók
HONLAPJAINK
1 % a gála támogatásáért
Támogatóink 2017.
XXI. MKN Gála fotói
KULTÚRA LOVAGJAI 2018
A Kultúra Lovagja elismerésről
Mit kell tudni ?
Az avatási ceremónia menete
A gála programja
2017. háttérinformációk
Elismertek 1999-2015.
2016. év Kultúra Lovagjai
Kultúra Lovagjai 2017-ben
JÓKAI-DÍJASOK
ÖRÖKSÉG SERLEG 2018
Örökség-serleg elismerésről
2016. évi gála
2016 Díszvendég
A gála bemutatása
Örökség-serleg 2016
Örökség serleg 2017
Örökségünkért érem
2017. ÉVI PÁLYÁZATAINK
2016. ÉVI PÁLYÁZATAINK
KISBÍRÓ
Együttműködési szerződés
Kultúra Lovagrendje
Kultúra Lovagrendje belépés
Lovagi emlékoszlopok avatása
ÉVES BESZÁMOLÓ 2016
ÉVES BESZÁMOLÓ 2015.
ÉVES BESZÁMOLÓ 2014.
ÉVES BESZÁMOLÓ 2013
ÉVES BESZÁMOLÓ 2012
BESZÁMOLÓ 2009
ARANYOSSZIGET
Fotók az alapítvány életéből
2017 gála beszámoló
EGY A NEMZET 2017


2016

Beszámoló a 2016. évi szöveges közhasznúsági jelentéshez
(Jóváhagyva: 2017. április 17.)

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány számára 2016. a változások előkészítésének éve volt. 2016. március 13-án ünnepeltük működésünk 20. évfordulóját. Elérhetővé vált az országos működési körű szervezetünk számára a 2012-15 között nagy erőfeszítéssel, jelentős önkéntes munkával, és széles összefogással megvalósított értékteremtés alapján küldetésünk magasabb minőségben történő megvalósítása. Az elmúlt évek megpróbáltatásait figyelembe véve, az „Irgalmasság” évének megfelelően az érintettek irányába, megbocsátó jelleggel külön adtunk jelzéseket.

Az év során az új lehetőségeknek megfelelően pontosítottuk és újra benyújtottuk a Fővárosi Törvényszéknek alapító okmányunkat. A küldetésünk fő tartalma változatlan marad: továbbra is a hátrányos helyzetű települések, térségek és közösségek életminőségének – ezen belül a falvak kulturális örökségének, hagyományainak felkutatása, ápolása, közkinccsé tétele, kulturális fejlődésének elősegítése – fejlesztése, a nemzet kulturális egyesítése, valamint ennek körülményeit pozitívan befolyásoló euró-atlanti integráció elősegítése áll tevékenységünk központjában.

Fő működési területünkön – a Kárpát-medencében – elsősorban a magyar közösségek által egyre ismertebb szervezetünknek sokoldalú felkéréseket, feladatokat kellett megoldania, így a korlátozott lehetőségeink miatt egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk az alapító célok elérése érdekében a hatékonyságra. Az év folyamán esetileg érkeztek előadó, vagy alkotóművész felkérések, valamint egyes települések ünnepi eseményén vagy a nemzeti kisebbségek napjára való meghívás és bemutatkozás. Távoli országok és földrészek magyar közösségei „a haza éltető figyelmeként” köszönték meg kapcsolattartó tevékenységünket.

A küldetést végrehajtó hosszú távú programok, majd ezek éves eseménysorozata egyre erőteljesebben van jelen mindennapjainkban. Az életminőség és a nemzetrészekkel való kapcsolattartás sokoldalú összetétele hatással van nemzetközi közösségünk működésére. Így a részletekre való figyelés (tudjuk az ördög ott van elrejtve) mellett a főerőkifejtések irányába való következetes munkánk még erőteljesebb jelent meg 2016. évi működésünkben.

Az életminőség-fejlesztés és a nemzetegységesítő programjaink közül országos jelentőségű hagyományként emelkedik ki a Magyar Kultúra Napja Gála, amelyet az alapítványunk a civilszervezetek nemzetközi összefogásával 20. alkalommal rendezett meg. A védnöke dr. Hoppál Péter, kultúrájáért felelős államtitkárként első alkalommal személyesen is köszöntötte a gála 9 országból érkező vendégeit. Díszvendégként Kárpátalja magyarsága mutatkozott be, akik a gála mellett a Nagytarcsa ünnepi eseményén is bemutatkoztak. A rendezvényen átadott Kultúra Lovagja elismerésünk átlépte a 600-at. Az év során már Aranyossziget „a nemzet otthona” fogadta a Kultúra Lovagrendje nemzetközi találkozóját, amelynek tagjai öt földrész 26 országában élnek, és 28 nemzet kultúráját képviselik.

A térségi életminőség-fejlesztés, a cigány nemzetiséggel való kapcsolatbővítés, valamint a Kultúra Lovagrendje humánerőforrása együtt eredményezte a XXI. Béke Barátság Nemzetközi Alkotótábor 20. fafaragó szabadiskolájának füzérradványi megszervezését, ennek fő alkotásaként az „Égbekiáltó gyökereink” monumentális szobor elkészítését, amelyet a lovagtárs-polgármester új közösségi térrel, Károlyi Ede utcanévadással emelt minőségileg magasabb szintre. Az összművészeti program – amelyben többek között csángó néprajzi kutatás eredményeit összegző kötetét mutatta be Csoma Gergely lovagtársunk – a multikulturális térség közösségi eseményévé vált, amely közvetlenül hatott az alapítvány „mintatelepülésére” Kovácsvágásra is.
Az alapítvány humánerőforrása sokoldalúan biztosítja a küldetés teljesítését. Az önkormányzatok, művelődési házak, civilszervezetek felkéréseinek teljesítése mellett alapítványunk kiemelt fontosságunak tartja a példamutatást. Ezért fordítja a főerőkifejtését a 2012. augusztus 17 - óta a halmozottan hátrányos helyzetű Felső Tisza-völgye vidékfejlesztési térségben elindított ötéves életminőség-fejlesztő programjára, amely kultúrával, művelődéssel és a kapcsolatok határtalan összefogásával az év során organikusan fejlődött.

Az alapítvány által a halmozottan hátrányos helyzetű Aranyosapátiban – állami és önkormányzati támogatás nélkül, a helyi település vezető cseréjét követően – működtetett Böszörményi László Faluház elfogadható szinten tudta feladatát teljesíteni. Az alapítvány megkezdte az általa létrehozott Aranyossziget Gyermek és Ifjúsági Tábor működtetését, de nem maradt anyagi lehetősége az épület csinosítására, berendezéseinek tökéletesítésére és szolgáltatásai népszerűsítésre. A lehetőségek hiánya miatt nem tudott az apítvány az élethosszig tartó tanulásban sem előrelépni, ezen belül olyan tudás átadásában, amellyel lehetővé válhatna a mérhető gazdasági növekedés elérése, vagy minimum az életminőség további csökkenésének lassítása e halmozottan hátrányos helyzetű térségben.

Az év során az alapítvány folytatta a tanórán kívüli művészeti nevelést, ezen belül Lónya, Tiszaadony, Tiszaszalka, Vámosatya, Nagyvarsány és Újkenéz óvodáiban vezetett le zeneóvi foglalkozásokat, valamint Tiszaszalka, Nagyvarsány és Újkenéz iskolásait hívta meg foglalkozásra aranyosszigeti bázisára fafaragó szakköri foglalkozásra. A „Gyermekváró Aranyossziget” programmal alapítványunk újabb egyedi problémára ad választ, ennek első lépéseként bekapcsolódott az Erzsébet programba.

Az alapítvány május 14-én ismét értékteremtéssel fogadta Aranyosapátiban a VI. Magyar Világtalálkozót, amelynek keretében Polyák Albert a Nemzeti Művelődési Intézet főigazgatója felavatta az Értéktárat, majd a világtalálkozó az „Elszármazott magyarok emlékhelyét”, amely az Alföldről a világba elvándorolt és ott példamutató sikeret elért személyeknek állít emléket, illetve örökíti meg tetteiket. Mindkettő értékteremtésnek igen jelentős nevelőhatása van, amelyet az alapítvány alkotóan felhasznál programjai kialakításában.

A civilszervezet két évtized tapasztalatainak összegzését és a tudományos eredmények gyakorlatban való alkalmazását együttesen szolgálja – a gödöllői Szent István Egyetemmel a gálán megkötött együttműködési megállapodás alapján – az alapítvány keretében és bázisán létrejövő Vidékfejlesztési Akadémia létesítésének bejelentése.

Az alapítvány a sorozatos elutasítások miatt ugyan nem fejezte be a rahói Ukrán Magyar Kulturális, Oktatási és Információs Központ működtetését, de figyelembe véve a jelentősen megváltozott helyzetet – amelyre jó példa, hogy Kárpátaljának van Kormánybiztosa, a térségnek van Petőfi programosa, hatalmas pénz jutott gazdaságfejlesztésre, de éppen a közvetlen kapcsolat hiánya miatt nincs öt (!) gyermek a magyar iskola első osztályának megindítására – csak a legszükségesebb mértékben tartja fenn a központ működtetését (a „nincs támogatásból” még ez is nehéz). Teszi ezt azért, mert még a gálára való díszvendégkénti meghívás, és a közel 80 fős küldöttség fogadása is – a „pénz szaga” és az ezzel kapcsoltan beindult hatalmi visszarendeződés miatt – negatív visszhangra talált.

Az alapítvány és partnere az Ukrán Magyar Társaság által működtetett információs központ kultúrcsoportjai fennmaradtak, ezek a járási kulturális találkozók rendszeres résztvevői, akik az év során több alkalommal jártak az anyaországban. A helyzetet, a szórvány elpusztulását (elpusztítását), az egyre szomorúbb jövőt az alapítvány az októberben Nagyberegen megrendezett nemzetközi konferencián mutatta be.

Az alapítvány küldetésének mindhárom elemét magában foglalja az általa kezdeményezett, de hat ország 42 civilszervezetével megvalósuló Európai Kultúra Napja progam. Figyelembe véve, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap az alapítvány 2016. évi szakmai programját elutasította a program 8. alkalommal sem kapott fejlesztési lehetőséget. Az eseménysorozat Aranyossapátiban a „Kulturális önkéntesek napján” vette kezdetét, szeptember 24-én, ahol a Kultúra Lovagrendje tagjai találkoztak és három országból hat lovagtárs emlékoszlopát avatták, majd október 7-én Székkutason író-olvasó találkozóval zárult.

Az alapítvány éves értékteremtésébe mindig jelentős szerepe van Kárpát-medence legösszetettebb művészközösségének az 1997-ben alakult Dunai Nemzetközi Alkotókörnek. Az alapítvány „Világ magyarságáért” elismeréssel kitüntetett alkotóköre a korábban említett füzérradványi értékteremtés mellett az ULMUS Egyesülettel közösen a vajdasági Magyarkanizsának „Aradi vértanuk emlékhelyet” adományozott, amely a nemzeti gyásznapon teszi lehető az emlékezést, valamint az Aranyos János emlékévre készülve Arany János szobrot kapott az oromhegyesi Arany János Általános Iskola.

A kör alkotómunkája által Kovácsvágás település az alapító, a Favágó szobrával, és az egykori önkéntes tűzoltó parancsokának emlékoszlopával lett gazdagabb. A közösségünk munkájának értékét emeli, hogy a nagyváradi bemutatkozó kiállítást követően Hegyközszentmiklóson elkészítettük a sződemeteri „Himnusz emlékhelyet”, melyet Kölcsey Ferenc keresztelő templomának szomszédságában 2017-ben avatnak fel.

Az alapítvány hosszú távú, komplex életminőség-fejlesztő programja a határ mindkét oldalát érinti. Az elmúlt évben az alapítvány folytatta a térség termékeinek és szolgáltatásainak népszerűsítését. Az általa létrehozott Felső Tisza-völgye Információs Központ újra átadta a Felső Tisza-völgye Vidékfejlesztési Egyesülettel közösen alapított Felső Tisza-völgye Minőségi Védjegyet.

Az alapítvány a rév-komáromi Jókai Mór Közművelődési és Múzeum Egyesülettel 10. alkalommal hirdetett nemzetközi irodalmi pályázatot, és adta ki a Jókai-díj 2015. antológiát. Ezen pályázat is a magyar nemzetegységesítés érték- és kapcsolatteremtő példája.

Az alapítvány rendszeresen, a felkérésnek megfelelen képviseltette magát az együttműködő civilszervezetek – többek között a Művészetbarátok Egyesülete, a Határontúli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör, Panoráma Világklub és a Magyar Írószövetség – rendezvényein.

Az alapítvány az év során gazdag művészeti és közművelődési eseménysorozatot bonyolított le, amelyből kiemelkedik a Böszörményi László Faluházban Szeifried Zoltán, 1956-os grafikai kiállítása, és a Kisvárdai Dalárda közreműködésével megrendezett I. világháborús relikviák kiállítás. A „Hősök napján” újra Aranyosapáti település vezetőivel közösen emlékezhettünk az általunk létrehozott Hősök parkjában. A Keleti Alkotókörünk alapítójára, Tisza Nagy Menyhértre emlékeztünk a vajai kiállításon. A Honvéd Kulturális Egyesülettel közösen újra megrendeztük Honvéd Hagyományőrző Táborunkat.
A térség népszerűsítését és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését egyaránt érintették a németországi Haininchen, a szlovéniai Hoče Slivnica és Kisvárda polgármesterével folytatott találkozók. A nemzetrészekkel való kapcsolatok gazdagítása mellett hosszú távú jelentősége van a Nemzeti gyásznapon (október 6.) Szentjobbon felavatott „Kommunizmus Áldozati emlékhelyünknek”, az általunk Örökség serleggel elismert Rózsa Népdalegyüttes (Téglás, Ukrajna) 30 éves jubileumi ünnepségén való közreműködésünknek, valamint az erdélyi Rév településen elindított (Rév - Révaranyos) találkozónak.

A 2016-os évet a mélyszegénység bevonásával zártuk, amikor négy beregi település ötven fős zarándoklatát vittük Szent Márton városába, Szombathelyre. A résztvevők többsége még Budapesttől távolabb nem jutott el életében. Az alapítvány nemzeti ünnepünk, október 23. alkalmából adományozott „Örökségünkért érem” elismerését négy fő – közte egy felvidéki – vette át, míg az ifjúsági szervezeteknek adományozott Örökség-serlegnek négy különböző (anyaországi magyar és cigány nemzetiségi, felvidéki és partiumi) közösség lett büszke birtokosa.

Az alapítvány információs rendszere újabb facebbok oldallal, és a „Lélekmadár” hirlevéllel bővült, amely – a korábbi tematikus honlapokkal együtt – minden érdeklődő számára elegendő információt biztosít. Nyolc Kisbíró hírlevél mellett a Panoráma Világmagazin tudatta a világgal értékteremtéseinket. Az építkezés és az anyagi nehézségek miatt tetteinket a Kultúra Lovagrendje 2015-2016. évi összevont évkönyve örökíti meg.

Az alapítvány gazdasági helyzetére az önként vállalt hosszú távú programok és a nagyberuházások továbbra is hatna. Az év során alapítvány működését két főállású személy és egy kulturális közfoglalkoztatott segítette. A feladatok ellátásához közel negyven önkéntes mintegy kettőezer munkaórával járult hozzá. Első alkalommal fogadtunk középiskolás önkéntest is. A működéshez a hiányzó összegeket a kuratórium, az egyes szervezeti elemek tagjai kölcsönökkel és támogatásokkal biztosították, amelyek maradéktalan visszafizetését az alapítvány az Aranyossziget Gyermek is Ifjúsági Tábor működtetésével biztosítja. Az év során elhunyt Nagyné Véninger Teréz a felügyelőbizottság elnöke, alapítványunk határozata alapján a módosított alapító okirat a Felügyelő Bizottságot már nem tartalmazza.

Az alapítvány Szabolcs Szatmár és Bereg Megye érdekében végzett tevékenységét a Megyei Közgyűlés a Megye-napon bronz éremmel ismerte el.

Összefoglalva a kormányprogramban foglalt állami feladatokat végrehajtó Falvak Kultúrájáért Alapítvány tevékenységét – működésének 21. évében – a nemzetegységesítés, a nemzetközi kapcsolatépítés és az értékteremtés határozta meg. A 2016. az előkészítés éve volt, amelynek sikeressége 2017-ben lesz igazán látható, de az a tény, hogy az alapítvány jelentős nemzetközi és országos szervezetekkel folytat megbeszéléseket egy minőségileg más évet jelez előre. A mélyszegénységben élők életminőségének befolyásolása, ezen belül a cigány nemzetiséggel való megkülönböztetett foglalkozás igen komoly kihívás országos szervezetünk előtt, amelynek érdekében minden ezt erősítő, hatékonyságot növelő szervezettel és intézménnyel együtt kell működnünk. Fel kell készülni Aranyossziget „a nemzet otthona” minőségileg magasabb szintű működtetésére, ezen belül a kiemelt országos . szervezetekkel és való kapcsolatok erősítésére, valamint az elért eredményeink megvédésére.

Aranyosapáti, 2016. április 16.
Nick Ferenc
kuratórium elnök






Honlapkészítés