FALVAK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Kultúra a béke követe
Avatás fotók 2018. 01.20.
Bemutatkozás, támogatók
HONLAPJAINK
1 % a gála támogatásáért
Támogatóink 2017.
XXI. MKN Gála fotói
KULTÚRA LOVAGJAI 2018
A Kultúra Lovagja elismerésről
Mit kell tudni ?
Az avatási ceremónia menete
A gála programja
2017. háttérinformációk
Elismertek 1999-2015.
2016. év Kultúra Lovagjai
Kultúra Lovagjai 2017-ben
JÓKAI-DÍJASOK
ÖRÖKSÉG SERLEG 2018
Örökség-serleg elismerésről
2016. évi gála
2016 Díszvendég
A gála bemutatása
Örökség-serleg 2016
Örökség serleg 2017
Örökségünkért érem
2017. ÉVI PÁLYÁZATAINK
2016. ÉVI PÁLYÁZATAINK
KISBÍRÓ
Együttműködési szerződés
Kultúra Lovagrendje
Kultúra Lovagrendje belépés
Lovagi emlékoszlopok avatása
ÉVES BESZÁMOLÓ 2016
ÉVES BESZÁMOLÓ 2015.
ÉVES BESZÁMOLÓ 2014.
ÉVES BESZÁMOLÓ 2013
ÉVES BESZÁMOLÓ 2012
BESZÁMOLÓ 2009
ARANYOSSZIGET
Fotók az alapítvány életéből
2017 gála beszámoló
EGY A NEMZET 2017


Beszámoló a 2014. évi közhasznúsági jelentéshez

Beszámoló a
2014. évi szöveges közhasznúsági jelentéshez
(Elfogadva: 2015. május 23.)

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány 2014-ben küldetésének megfelelően – a sokoldalú nehézségei ellenére, de lehetőségeinek megfelelően – organikusan fejlesztette hosszú távú programjait és közösségeit. Az alapítvány 2014. év programját meghatározta, hogy Böszörményi László Faluháza 2014. február 1-én megkezdte működését, amelyet újabb nagyberuházás – az Aranyossziget Gyermek és Ifjúsági Tábor építése – követ. Ezekkel a fejlesztésekkel az alapítvány hosszú távú működésének meghatározó pillérei jönnek létre, igazolva a civilszervezet országos és példamutató jellegét.

Az év során az alapítvány anyaországi programjait elsősorban a hátrányos helyzetű „Felső - Tisza Völgye” vidékfejlesztési térség 31 településére összpontosította. A kulturális kapcsolatok „határtalan összefogására” épülő mintaprogram generálása – várhatóan széles körben – bizonyítja a nemzetközi közösség innovációs tevékenységét.
A Kuratórium állásfoglalásában rögzítette: „Egy civilszervezet részéről – főleg, ha az jelentős mértékben cigány nemzetiség által lakott térségben fejti ki tevékenységét, és jelentős szerepet szán a határon átívelő együttműködéseknek – a K+F intenzitás létrehozása hosszú távú gondolkodást meghatározó, nemes feladat.”Az alapítvány célja ezzel, olyan hasznosítható tudás létrehozása, amellyel lehetővé válhat mérhető gazdasági növekedés elérése, vagy minimum az életminőség további csökkenésének lassítása e halmozottan hátrányos helyzetű térségben. Az alapítvány a térség termékeinek és szolgáltatásainak innovációján túl új vagy újszerű marketing és szervezési-szervezeti módszert bevezetésébe kezdett. Ezen belül kiemelt programként valamennyi településnek díszesen faragott tájékoztató táblát adományoz, amelyek – a maradéktalan felállítását követően – új médiumként szolgálják a térségi és a helyi információellátást. Létrehozta a Felső – Tisza Minőségi Védjegyet. Ének, zene, grafikai és fafaragó programmal részt vesz az óvodások és iskolások tanórán kívüli művészeti nevelésében, valamint a polgármesterek kérésének megfelelően gazdagítja a települések ünnepeit.

Az alapítvány kapcsolata a határontúli és az emigráció magyarságával folyamatosan fejlődik, amely jelentős mértékben támogatja az alapítvány kultúrára alapozott életminőség-fejlesztési programját. Az év során erre mutatott példát az alapítvány a beregdédai (UA) borversenyen való részvétellel februárban, a füzérradványi vadászfesztiválon, májusban, és a júliusi Derelye fesztiválon való nemzetközi megjelenéssel, valamint a Szatmári Egyházmegye Lelkészi Kórusának szeptemberi meghívásával és koncertjével Aranyosapátiban.
A határon átívelő művészkapcsolatok meghatározó formája a 20. éve működő Béke Barátság Nemzetközi Alkotótábor. Az alapítvány művészközösségei közül jelentős értékteremtésével – 14 ország 700 köztéri alkotással – „Világ magyarságáért” elismeréssel kitüntetett Dunai Nemzetközi Alkotókör emelkedik ki. Az év során áprilisban Oromhegyesen, júliusban Szekszárdon, augusztusban Aranyosapátiban rendezett az alapítvány nemzetközi alkotótábort, amelynek eredményeként újabb köztéri alkotásokat adományozására került sor. Ez év kiemelt jelentőségű eseményén a vajdasági Oromhegyesen „Nézd Isten hajléka az emberek között” felirattal templomi díszkapu avathattak áprilisban. Csóka településnek adományozott a II. Rákóczi Ferenc szobrot a Seprődi János Kórusszövetség anyaországi és vajdasági együtteseivel közösen állítottak fel júliusban.
A határon túli magyarsággal való kapcsolatépítés szélesítését és intézményesítését jelenti a Felső - Tisza Völgye Térségi Információs Központ működtetése, amelynek kiemelt programjai – a Felső - Tisza Völgye Expo, és a Felső - Tisza Völgye Minőségi Védjegy – a négyeshatár térségében előállított termékek, és szolgáltatások fejlődését szolgálják.
Az alapítvány Petőfi Sándor bicentenáriumi programja a magyar kultúra és nyelvhatár megerősítésére hivatott, amelynek szimbolikus jele is lehetne a decemberben Rahón avatott Petőfi Sándor szobor, amely egy 12 éves tanuló alkotása. . A programban az alapítvány a magyar kultúra megőrzésének legveszélyeztetettebb térségeivel való kapcsolat erősítésére szólít fel. Ezt fogalmazta meg az alapítvány vezetője kisvárdai ünnepi beszédében februárban, amikor az anyaországi civiltársadalom nevében köszöntötte a Tőkés díjast, Matuska Márton vajdasági újságírót. Ennek keretében vett részt a szlovéniai Kapcán József Attila emléktábla avatásán áprilisban.
A nyelvhatár és az anyaország sikeres együttműködésének jelentős eseményeként az alapítvány kurátora a rahói (UA) Nejzsmák Emma az Egyetemes Kultúra Lovagja vehette át a túrkevei tájökológiai konferencián az első Balogh János díjat februárban.

Az alapítvány működésében jelentős szerepe van a nemzetegységesítő programoknak, amelyek közül kiemelkedő országos jelentőségű hagyomány, a Magyar Kultúra Napja Gála. Az alapítvány civilszervezetek nemzetközi összefogásával 18. alkalommal rendezte meg a gálát, amelynek színvonalát jelentős arculatváltással emelte. Díszvendégként Ausztria magyarsága mutatkozott be, és itt vette át Magyar Kultúra Lovagja elismerését a Nyugat Európai Országos Magyar Szövetségek elnöke. Az év során meghirdetett pályázat eredményeként az elismerés 5. kontinens, a 24. ország, 26. kultúrájára terjed ki. Az alapítvány ezen kitüntetése az elmúlt 16 évben a nemzetközi civiltársadalom egyedi, kiemelkedően jelentős elismerésévé vált, amelyet az elismert személyiségek példamutató életműve bizonyít. Az eseményen találkoztak első alkalommal Duna-, Tisza- és Nyírbogdány vezetői. A Kultúra Lovagja címmel elismertek nemzetközi közössége a Kultúra Lovagrendje 10. éves jubileumi nemzetközi találkozónak – az egykori alapító hely – Túrkeve adott otthont júniusban.

Az év során az alapítvány a rév-komáromi Jókai Mór Közművelődési és Múzeum Egyesülettel 9. alkalommal hirdetett nemzetközi irodalmi pályázatot, és adta ki a Jókai-díj 2013. antológiát. Ezen pályázat is a magyar nemzetegységesítés érték- és kapcsolatteremtő példája. Díjat 2014-ben Vajkai Katalin felvidéki pedagógus nyerte el.

Az emigrációval való kapcsolattartás hatékonyságát a technikai fejlődés jelentős mértékben segíti, amelyet az alaposabb megismerkedés, a kölcsönös hírlevelek, a kérések és a támogatások fokozzák. A kiemelkedően jó skandináv, német és ausztrál kapcsolatok mellett az alapítvány által kiadott „Csillagok és sávok” kötet az egyéni gyűjtés, és amerikai - magyar kapcsolatok sikerességét mutatja.

Az alapítvány és a Panoráma Világklub kapcsolata igen gazdag, amely évről - évre gazdagodik. A világklub alapító lovagtárs írásában a IV. Magyar Világtalálkozó kiadványa „Ott kell az összefogás, ahol a legnagyobb a szegénység” címmel foglalta össze az alapítvány mélyszegénység elleni küzdelmét májusban. Az ősz folyamán kezdeményezésére jött létre Vámosatya központtal a Bereg-vidéki Világklub.

A nemzetegységesítés különleges formáját hozza létre az alapítvány az Aranyossziget 2015-ös létrehozásával, amelynek egyes szobái különböző földrészek, régiók magyarságát várja az anyaországban. Mindezeket az alapítvány a Zempléni Település Szövetség 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencián „A vidék kultúrája határon innen és túl” címmel összegezte Kovácsvágáson júniusban.

A nemzeti összetartozás szélesebb értelmezésben jelenik meg az alapítvány működésében, mert az alapítvány gondot fordít a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi rétegek esélyegyenlőségének elősegítésére is. 2014. február 1-én megkezdte működését a Cigány Nemzetiségi Módszertani Művelődési Központ. A „Reménysugár” programban az év során jelentős előrelépésről nem történt. Elkészült ugyan a koncepció, amelynek középpontjában alapvetően a „fiatal felnőttek” vannak, de az alapítvány ezen kezdeményezései már az előkészítés időszakában kudarcot vallottak. A helyi környezet szerint még nem jött el az idő cigánymisszió alapítására, nem támogatandó a cigány-magyar közös oktatás és alkotómunka sem. Az alapítvány – a jelentős építkezés ellenére – megrendezte a cigányfiatalok hazaszeretetre nevelő (katonai) ifjúsági táborát Aranyosapátiban. Figyelemmel kísérte a különböző földrészek cigányközösségei együttműködését, és részt vett a cigányfiatalok nemzetközi konferenciáján is Demecserben.

Az év során a hátrányos helyzetű térségben végzett hosszú távú program új elemekkel bővült. 2014. március 25-étől a faluház befogadta a Bereg TÖT által működtetett „Biztos kezdet programot,” amely a 0-3 évesek nevelését szolgálja. A májusi „Gyermek-napon” többszáz gyermek jelent meg a rendezvényén.
Az alapítvány nemzetegységesítésen túlmutató programja az Európai Kultúra Napja. Az egyre jelentősebb nemzetközi program szeptemberben, immár 6. alkalommal igazolta az egyenrangú kultúrák együttműködtethetőségét. Az alapítvány sikeres határon túli programjára hatással van a szervezet nemzetközi programja és a hazai nemzetiségekkel való eredményes kapcsolata. Ez kiterjed nemzetközi programokon való részvételre, ezen belül az év folyamán a drezdai 5. Gyermekkarok Nemzetközi Fesztiválon való részvétel (április), valamint a Nyíregyházi Cantémus Kórusfesztivál „Határok nélkül a zene szárnyán” programja emelkedett ki, amelynek keretében törökországi, egri és budapesti kórus koncertjét és vendéglátását szervezett meg augusztusban Aranyosapátiban.

Az alapítvány éves működését a hosszú távú programok határozzák meg, ugyanakkor az az eseti felkérésekkel, és a rövidtávú-programokkal válik teljessé. Júniusban megjelent a Kultúra Lovagrendje az ivánci 100 éves templom újjászentelésén. Augusztus 1-én szegedi értékalkotással emlékezett meg a Dózsa György féle parasztfelkelés 500. évfordulójáról, amellyel kapcsolatos szlovén, horvát emlékhelyeit tavasszal kereste fel az alapítvány küldöttsége. Decemberben egy bátmonostori egészségügyileg sérül művészközösség túléléséhez járult hozzá az alapítvány. Az „Életesély” programban három fiatalnak biztosít megfelelő kezdést az élethez, míg novembertől a „Művészettel az ifjúság jövőjéért” programban hat óvodában zeneóvit, valamint három iskolában grafikai és fafaragó szakkört indított. Ezekhez tartozik továbbá a Munkácsi Emlékév kapcsán rendezett 120 alkotásos grafikai kiállítást, a budapesti Obsitos Fúvószenekar koncertjeinek megszervezése Aranyosapátiban és Füzérradványban, a Szent István szoboravatás Fajszon, valamint író - olvasó találkozók, szerzői estek, vidékfejlesztési fórumok szervezése, továbbá a técsői „Aranyősz” fesztiválon való részvétel.

Az alapítvány lehetőségeinek megfelelően működteti elismerési rendszerét, amelyben jelentős szerepet kapnak a határon túli szervezetek. Gondot fordít a Falvak Kultúrájáért Civilhálózat működtetésére, és lehetősége szerint részt vesz a civilszervezetek programjain, lehetőségeinek megfelelően támogatja kezdeményezéseik megvalósítását, szükség esetén képviseli érdekeiket minisztériumoknál.

A civilszervezet két évtized tapasztalatainak összegzését és a tudományos eredmények gyakorlatban való alkalmazását együttesen szolgálja az alapítvány keretében és bázisán októberben létrejött „Ruris mentoris” (vidék mentora) Klaszter alapítása, amelynek meghatározó alapja a civilszervezet és felsőoktatás kapcsolata.

Az alapítvány gazdasági helyzetét a hosszú távú programok és a beruházások alapvetően meghatározzák. Figyelembe véve, hogy szakmai programja alapvetően hosszú távú programokra épül, így azokat a 2014-es NEA szakmai támogatásának elmaradása mellett is fenn kellett tartani, mert nem újjáépíthetőek. Az alapítvány jelentős fejlesztési feladatait pályázatok biztosították, amelyeket teljességre törekvő tartalommal végrehajtott, azokról határidőben beszámolt, illetve a kifizetési kérelmeket benyújtotta. Az alapítvány működésében öt személy főállásban vesz részt. A feladatok ellátásához 25 önkéntes közel kétezer munkaórával járult hozzá.
A működéshez a kuratórium, az egyes szervezeti elemek tagjai kölcsönökkel és támogatásokkal járultak hozzá, amelyek maradéktalan visszafizetését az alapítvány a Böszörményi László Faluház és az épülő Aranyossziget Gyermek is Ifjúsági Tábor működtetésével biztosítja.

Összefoglalva az állami feladatokat végrehajtó Falvak Kultúrájáért Alapítvány tevékenységét – működésének 19. évében – a nemzetegységesítés, a nemzetközi kapcsolatépítés és az értékteremtés határozta meg. A korábban kiemelkedően közhasznú alapítvány a civiltörvény szerint időben benyújtotta közhasznúsági kérelmét, amelyet az 1 napos beérkezési késés miatt a Fővárosi Bíróság elutasított, és erről kilenc hónap múlva értesítette a Falvak Kultúrájáért Alapítványt, ennek rendezése folyamatban van.

Aranyosapáti, 2015. május 23.
Nick Ferenc
kuratórium elnök






Honlapkészítés