FALVAK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Kultúra a béke követe
Avatás fotók 2018. 01.20.
Bemutatkozás, támogatók
HONLAPJAINK
1 % a gála támogatásáért
Támogatóink 2017.
XXI. MKN Gála fotói
KULTÚRA LOVAGJAI 2018
A Kultúra Lovagja elismerésről
Mit kell tudni ?
Az avatási ceremónia menete
A gála programja
2017. háttérinformációk
Elismertek 1999-2015.
2016. év Kultúra Lovagjai
Kultúra Lovagjai 2017-ben
JÓKAI-DÍJASOK
ÖRÖKSÉG SERLEG 2018
Örökség-serleg elismerésről
2016. évi gála
2016 Díszvendég
A gála bemutatása
Örökség-serleg 2016
Örökség serleg 2017
Örökségünkért érem
2017. ÉVI PÁLYÁZATAINK
2016. ÉVI PÁLYÁZATAINK
KISBÍRÓ
Együttműködési szerződés
Kultúra Lovagrendje
Kultúra Lovagrendje belépés
Lovagi emlékoszlopok avatása
ÉVES BESZÁMOLÓ 2016
ÉVES BESZÁMOLÓ 2015.
ÉVES BESZÁMOLÓ 2014.
ÉVES BESZÁMOLÓ 2013
ÉVES BESZÁMOLÓ 2012
BESZÁMOLÓ 2009
ARANYOSSZIGET
Fotók az alapítvány életéből
2017 gála beszámoló
EGY A NEMZET 2017


A Falvak Kultúrájáért Alapítvány beszámolója

a 2009. június 01 - 2010. május 31. közötti időszakban

végrehajtott programjáról.

 

A társadalmi szervezet az elmúlt évben eredményesen folytatta alapító céljainak megvalósítását. Újabb eseményekkel, programokkal és értékteremtésekkel járult hozzá a több település kulturális örökségének, hagyományaik felkutatásához, új értékeik közkinccsé tételéhez és ápolásához. Hozzájárult a kulturálisan hátrányos helyzetben lévő települések kulturális életének, életminőségének fejlődéséhez, és fokozódott részvétele a települések arculatának formálásában, valamint hazai és nemzetközi kapcsolataik kialakításában.

 

Az országos működésű körű társadalmi szervezet eredményesen folytatta egész Kárpát-medencére kiterjedő célok megvalósítását, ezen belül megjelentek az általa kezdeményezett Falvak Kultúrájáért Civilhálózat nemzetközi közösségének, valamint az európai identitás erősítése, a határon túli magyarsággal és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos programok konkrét eredményei.

 

Az alapítvány nemzetközi kapcsolataiban egyre eredményesebben számít a Falvak Kultúrájáért Civilhálózat társadalmi szervezeteire, amelynek kiemelt eseményiként első alkalommal vett részt európai uniós program végrehajtásában, és tevékenységével konkrétan hozzájárult a székelyudvarhelyi Kékiringó Alapítvány sikeréhez. Az alapítvány közösségeivel hozzájárult az első budapesti Európai Leader Expo kulturális programjának gazdagításához. Öt évi munka után hivatalos nemzetközi kapcsolatok szintjére emelte a szabadbattyáni Török – Magyar Barátság Napja eseményét. Harmadik alkalommal vett részt a Nagykunsági Leader Expo túrkevei megvalósításában, és másodszor valósította meg az Európai Kultúra Napja eseménysorozatát. Az alapítvány nemzetközi kapcsolatainak és a kulturális értékteremtésének példaértékű eseményeként Ausztrália magyar közösség és a Vajdaság magyarsága emelhetett Kazinczy Ferenc emlékhelyet.

 

Az elmúlt időszakban egyre eredményesebben működik a Tisza-forrásvidéke Vasárnapi Iskolahálózat, és az alapítvány által működtetett rahói központban a vasárnapi óvoda. Első alkalommal jelentek meg a magyarországi gyermekek a magyar kultúra határán az alapítvány által, a Rahói járásban megszervezett Magyar Nyelv Hete eseménysorozaton, és – a civilszervezeti, majd az iskolai kapcsolatok felvétele után – októberben lebonyolította a „hármashatármente” polgármestereinek első találkozóját, amely keretében két együttműködési szerződést írtak alá.

 

Az alapítvány az emlékévhez kapcsolódó ifjúsági tábort szervezett Sárospatakon, és nemzetközi vetélkedőt rendezett Széphalmon augusztusban, amelynek eredményeként kilenc Kazinczy Ferenc emlékhelyet létesített. A nyelvhatáron élő fiatalok számára rahói alkotóházában szervezett zenei és néptánc-tábort júniusban és júliusban. A nemzetközi kulturális kapcsolatok egyedi, példamutató eredményeként jött létre több szervezet összefogásával, Murakeresztúron a Zrínyi Kadét ifjúsági elismerés.

 

Civilszervezetek széles összefogásának tapasztalatainak feldolgozására létrejött az elmúlt évben a „Közművelődi szellemi műhely“. A „Reménysugár a Köz Művelődéséért“ program számos konkrét eredménnyel járult hozzá – elsősorban a legrászorultabb települések – közösségeinek létrehozásához és a közművelődési programjainak beindításához. Az alapítvány példát mutat a többségében roma kisebbség által lakott Aranyosapátiban a munkára és a közösségi életre való nevelésben, azzal, hogy faluházat épít. Az építésre elnyert pályázat birtokában megkezdte közcélú munkaerő foglalkoztatását.

Az alapítvány társszervezője volt a Magyar Nyelv Éve alkalmából novemberben megszervezetett „Magyar Nyelv helyzete Észak-Kelet Kárpát-medencében” programnak, amelynek keretében Nyíregyházán és Dombrádon megelemezték a magyar nyelv és kultúra helyzetét. A program keretében az alapítvány Aranyosapátiban mutatta be tevékenységét.

 

Az elmúlt évben nyolc régióban folytatódott az alapítvány ifjúság hazaszeretetre nevelését és az egészséges életmódot népszerűsítő, Örökség programja. A négy Örökség kupa mellett – nyílt pályázat útján – három Örökség serleg, két Örökségünkért plakettet adott át. A Barcs Taszár útvonalon megszervezett „XIII. Emlékfutás a hősökért” programja mellett a nemzeti gyásznapon, Ikerváron két előadással járult hozzá az alapítvány Gróf Batthyányi Lajosra való megemlékezés sikeréhez.

 

Az életminőség fejlődéséhez járult hozzá az alapítvány, amikor az elmúlt évben a 250 lakosú Petőmihályfán – a XIII. Honvéd Fafaragó Szabadiskola megrendezésével – köztéri alkotásaival és közösségi emlék- és pihenőhelyeivel berendezte a települést. A közösségi munka eredményeként júniusban Mátyás király szobrot adományozhattunk Kőszegnek és Lajos Atya szobrot Telekesnek és Sztéhló Gábor szobrot Nagytarcsának.  Az alapítvány fafaragó más táborai eredményeként avatták júniusban „Hordómosó” szobrot Szakályban, júliusban az egykori I. világháborús katonatemető emlékműveit és díszkapuját Esztergomban, valamint októberben a fronton elhunyt gagybátori katona emlékoszlopát.  Az értékteremtés márciusban Kovácsvágáson, Balatonkenesén, Ukrajnában, Ausztráliában és Vajdaságban folytatódott.  Az alapítvány (egyben a NCA pályázat) eredményességét jelzi, hogy az év során 21 köztéri alkotást állítottak. Ezen belül két új teret (Ady és Petőfi) hoztak létre, és egy iskola kapott nevet (II. Rákóczi Ferenc).

 

Az alapítvány tevékenyégének külső megítéléseként Aranyosapátiban térítésmentesen megkapta a volt termelőszövetkezet központi épületegyüttesét. Első lépésként szeptemberben megkapta az „Integrált közösségi szolgáltató tér” címet, és megkezdődhetett a Böszörményi László Faluház kialakítása.

 

A kultúra más ágaiban is eredményesen tevékenykedett az alapítvány. Az alapítvány aktív irodalom kapcsolatait jelenti a Rátkay Klubbal szeptemberben megrendezett Fodor András est, a februárban a révkomáromi társszervezettel közösen adományozott Jókai-díj és a „Költészet napja“ alkalmából Erzsébetvárosi közösségi házban megszervezett 12 irodalmi civilszervezet közös bemutatója.

 

A XIV. Magyar Kultúra Napja Gála egyrészt igazolta az elmúlt évi szlovéniai, romániai, szerbiai, és horvátországi bemutatók és tárgyalások sikerességét, másrészt számos példát mutatott az alapítvány működési elveinek eredményes gyakorlatára. A gálán 12 országból jelen lévő vendégei, 9 országból érkezett elismertjei és díszvendégként bemutatkozó Mura-mente többnemzeti (szlovén-horvát-magyar) multikulturális programja az elmúlt évek kultúraszervezésésének eredménye. A rendezvényt méltán nevezik a civiltársadalom legkiemelkedőbb Magyar Kultúra Napjához kötődő eseményének.  Ennek elvi tartalmához hasonló szimbolikus eseményként májusban, Tihanyban a Kultúra és a balatoni Borrendek képviselőinek jelenlétében ünnepélyesen ültették el Maribor – az Európai Kultúra 2012-es fővárosa – által alapítvány munkájának elismeréseként adományozva a világ legöregebb szőlőtőkéjének gyökeresített vesszőjét.

 

Közművelődési eseményként fokozódott az alapítvány szomszédolás program, mely során nyugdíjas közösségek látogatják meg egymást. A fejlődéshez jelentősen hozzájárult, hogy a közösen szervezett rendezvényeken újabb együttműködési szerződések, ennek eredményeként újabb sikeres pályázatok születtek.  Az alapítvány közösségeire támaszkodva nyolc kistérségi, valamint két település millenniumi rendezvényének lebonyolításában vett részt.

 

Az elmúlt év során az alapítvány szervezésében számos képzőművészeti eseményre került sor, amelynek jelentős része járult hozzá a vidék és a főváros kapcsolatának ápolásához. Ennek kiemelt eseményeként a Pestszenterzsébeten áprilisban megnyílt ART PUB kizárólag az alapítvány szervezésében rendezi kiállításait.

 

Az alapítvány tevékenységének meghatározó elemei azok az alkotóházak, amelyek segítik a programok megvalósítását.  A hálózat az elmúlt évben a budapesti központi fafaragó bázissal, az aranyosi „Búza Barna Kézműves Műhellyel és a petőmihályfai Szent Mihály Alkotóházzal bővült.  Az alkotóházakról és azok közművelődésben, valamint a nemzetközi kapcsolatok ápolásában betöltött szerepéről május végén – az emlékparkok szerepét is feldolgozó – ópusztaszeri konferencián számoltunk be. Az alkotóházak népszerűsítése érdekében prospektust jelentetett meg.

 

Az alapítvány tevékenységének bemutatását és a belső tájékoztatást az évkönyv, a Kisbíró és a Holló hírlevelek biztosítják. Az alapítvány a Magyar Nyelv Éve alkalmából „A források őrzői az Úristen zsámolyán“ címmel helyzetértékelő és  jövőbemutató kiadványt jelentetett meg a Tatár-hágó alatti magyar kulturális helyzetről, amelynek tartalmát a májusban kiadott Tisza-forrásvidéke Vasárnapi Iskolahálózatot bemutató prospektus is népszerűsít. A külső és a belső tájékoztatás fokozása érdekében működteti www. falvak.fw.hu, a www.alkotohazak.shp.hu, a www. civilhalo.shp.hu, www.rahocentrum.shp.hu, valamint a www: ekn.shp.hu oldalakat.

 

Budapest, 2010. június 7.

 



Honlapkészítés