|
| MIT KELL TUDNI?
|
Kultúra Lovagja címről
Mit kell tudni a Kultúra Lovagja címről
A Kultúra Lovagja címet a Falvak Kultúrájáért Alapítvány a kultúra különböző területein lovagiasan, huzamos ideje tevékenykedők elismerésére 1998. októberében hívta életre. Első nyilvános megjelenése a Jász Nagykun Szolnok megyei „Új Néplapban” 1998. október 12-én volt. A cím a művészi teljesítmény mellett elismeri az irodalmi és a közművelődési teljesítményt. Adható kultúraszervező életműért is. Köszönet jele a magyar kultúrát támogató hazai és külföldi művészetbarátoknak, szponzoroknak, mecénásoknak, politikusoknak. Az alapító kiemelten támogatja a közösségeket alapító és működtető „kovászemberek” és a „falvak lámpásai” elismerését.
Az alapítvány a Magyar Kultúra Lovagja cím mellett adományozza az Egyetemes Kultúra Lovagja címet nemzetközi kulturális együttműködésért, valamint két vagy több nemzet kultúrájának együttes ápolásért, további a fiatalabb korosztály számára a Magyar Kultúra Apródja címet.
A cím adományozására nyílt pályázat útján társadalmi szervezetek és önkormányzatok adhatnak jelölést. A pályázatot minden év tavaszán hirdetik meg október 15-ei határidővel. A kuratórium döntését az 1999. január 22-én elsőként elismert 12 főből álló Alapító Lovagok közössége, valamint 2005-től a Kultúra Lovagrendje évente felkért lovagjaiból álló Tanácsadó Testület készíti elő. A testület javaslata alapján a kuratórium december elsejéig hozza meg döntését, annak érdekében, hogy a sikeresen javaslatot tevő szervezet "karácsonyi ajándékként" adhassa át az elismerésre történő jelölést.
A cím elfogadásáról a jelölt önállóan dönt azzal, hogy az adatlap egyik példányát kitöltve és aláírva a következő év január első hetéig visszajuttatja az alapítványnak. Az alapítvány ezt követően MTI OS közleményben hozza nyilvánosságra az elismertek jegyzékét. Évente maximálisan 36 elismerés adható.
A Kultúra Lovagja cím adományozása a nemzetközi összetételű Adományozó Testület által a Magyar Kultúra Napja országosan jegyzett hagyományos eseményén, a Magyar Kultúra Napja Gálán történik. A lovaggá ütés jellegű „ceremónia” állandó jelképei a kard, a pajzs és a címer. Az elismeréshez érem és nyaklánc jár oklevéllel. Az elismertek nevét bejegyezik a Kultúra Lovagjai Aranykönyvébe.
A gála nemzetközi közönsége előtt évente egy kiemelkedő közművelődési teljesítményt nyújtó hazai, vagy határon túli település, nemzetiség, illetve régió díszvendégként mutathatja be kultúráját. A nemzetegyesítő programot a „Vidék kincsei” kiállítás teszi teljessé.
További információ: https:hu vikipedia.org
|
|  |
| MIT KELL TUDNI?
|
Kultúra Lovagrendje
Mit kell tudni a Kultúra Lovagrendjéről?
Az elismertek a potenciális együttműködő társak megismerése érdekében kezdeményezték közösség létrehozását, amely alapján 2003-ban a doni áttörés 60 évfordulóján zászlót bontott a Kultúra Lovagrendje. A zászlót az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség adományozta. Rákóczifalvai, olaszfalui és ikervári előkészítő találkozókat követően 2004. július 10-én Túrkevén a Kultúra Lovagrendje Alkotmánya aláírásával a Falvak Kultúrájáért Alapítvány szervezeteként megalakult a Kultúra Lovagrendje, az elismertek példamutató, nemzetközi közössége.
A lovagrend küldetése: a kulturálisan hátrányos helyzetű települése és térségek életminőségének fejlesztése, a kultúra lovagja cím és a Magyar Kultúra Napja Gála színvonalának megőrzése, az posztumusz avatott, illetve az évek során elhunyt lovagtársak életművének ápolása. Az elismertek bármilyen formában az avatások időpontjától függetlenül bármikor jelezhetik részvételüket. A közösséghez való tartozás együttműködő partnert, támaszt jelenthet az elismertek számára önzetlen tevékenységük folytatásához. A lovagrendhez tartozók 2023-tól ezüst kitűzőt viselnek.
Az alapítvány és a lovagrend tagjainak kapcsolata örökös.
A Magyar Kultúra Napja hagyományos eseményén, a Magyar Kultúra Napja Gálán avatott személy elhunytakor – jellemzően a család vagy lovagtársak értesítésére – az Alapítvány lovagi emlékoszlop (emlékjelet) emel. Az esemény társadalmi jelentőségét, példamutató jellegét az Alapítvány által kezdeményezett Európai Kultúra Napja (szeptember 20) alkalmából szervezett (konferencia, tábori ökumenikus istentisztelet, emlékoszlopok avatása) lovagi esemény fokozza. A két ünnepélyes program közötti tárgyi kapcsolatot a gálán Szent Korona másolata alá helyezett „lovagi párna” biztosítja.
A nándorfehérvári győzelem 450. évfordulóján 2006. július 9-én Aranyosapátiban megnyílt a Kultúra Lovagrendje Emlékparkja, amelyben a Lovagrend a posztumusz avatottak és az évek során elhunyt lovagok emlékére állít emlékoszlopot.
Az emlékoszlopok avatása 2008-tól az Európai Kultúra Napja (szeptember 20.) rendezvénysorozat keretében - a Kulturális Önkéntesek Napján - történik. A hosszú távú fenntarthatóság végett a Lovagrend 2022. évi döntése, hogy a Kultúra Lovagrendje elhunyt tagjai számára – lehetőség szerint – emlékoszlopot emeljen, a kultúra lovagja címmel elismertek nevét évente összevontan (emlékjel) helyezzék egy lovagi oszlopra. A Kultúra Lovagrendje emlékparkjában 2022 szeptemberétől 211 lovagtárs emlékét ápoljuk.
Az évek múlásával egyre több alkalmunk adódik a család előzetes meghívására elhunyt lovagtársunk temetésén közösségileg is részt venni. Több alkalommal lehetőségünk adódott, hogy ünnepélyesen elköszönjünk.
Az emlékpark mellett 2010. szeptemberben megnyílt a Kultúra Lovagrendje Múzeum és Levéltára, amely alkalmat ad levelezések, személyes és közösségi értékek megőrzésére. A "kincsesház" megtartva és kibővítve eredeti funkcióit a korszerűsítést követően a 2019. május 12-én „Négyeshatármenti Művelődési Központ” elnevezést kapta. Az emlékpark, mint "kegyeleti hely", a „kincsesház” mellett megkezdte működését 2015. szeptember 30-án az Aranyossziget Gyermek és Ifjúsági Tábor. Ezzel a három objektummal létrejött Aranyossziget "a nemzet otthona”, amely 2022. május 16-án az elhunyt katonaolimpikonok emlékhelyével bővült.
Az örökös kapcsolat fontos része a folyamatos információ ellátás is, ennek érdekében az alapítvány a Lélekmadár hírlevéllel keresi fel minden elismertet
A Kultúra Lovagrendje kalendárium jellegű évkönyve ismerteti az adott évben avatott lovagok tevékenységét, valamint az alapítvány eseményeiről és a lovagtársak tetteiről közöl írásokat. A kiadványba a szerkesztőség november 30-ig várja az írásokat, tudósításokat. A lovagrend tagjai által nyújtott támogatásból (2023-tól 10 ezer Ft) az alapítvány biztosítja lovagi események megszervezését, az évkönyvet és a lovagi eseményekre történő meghívást.
|
| |
| MIT KELL TUDNI?
|
A Magyar Kultúra Napja Gáláról
Mit kell tudni a Magyar Kultúra Napja Gáláról?
A honfoglalás millecentenáriuma során végrehajtott sikeres együttműködés alapján a Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Honvéd Kulturális Egyesület 1997. január 22-én első alkalommal ünnepelte a Magyar Kultúra Napját.
A következő években az esemény kulturális programmal és a kultúra lovagja elismerés adományozásával bővült. Három éves előkészítést követően az Alapítvány 2000. január 22-én a Magyar Államnak szóló „millenniumi ajándékként” – egyben a honvédelmi társa nyitóeseményeként – az eseményt ünnepélyes elemekkel bővítve létrehozta a Magyar Kultúra Napja Gálát.
A gála alapvető sajátosságait programja, a megrendezés helyszíne és a résztvevők összetétel jelenti. Az esemény „lovagi virrasztással” kezdődik. A „Boldog Asszony Anyánk” közös éneklésére a Magyar Koronaőrök Egyesülete szolgálatában bevonuló Szent Korona másolata, a hagyományőrző civilszervezetek zászlói, majd a Himnusz közös éneklése méltóságteljes ünneplésre ad alkalmat. A programot a „díszvendég” programja teszi változatossá. Az esemény központjában a kultúra lovagja címek adományozás áll. A programot az ifjúsági közösségeknek adományozott „Örökség serleg” elismerés is gazdagítja. A gála a díszvendégek bemutatkozásának megköszönésével, a sikeres együttműködés szalagjának a Kultúra Lovagrendje zászlajára való elhelyezésével és a Szózat közös éneklésével ér véget.
A hazai, külhoni és külföldi vendégeket a Vidék kincsei kiállítás várja, egyben a gálát követően biztosítja a „lovagi koccintás” lehetőségét.
A 2023 január 21-én megvalósuló 27. Magyar Kultúra Napja Gála sajátosságai. Programunk emlékezik Petőfi Sándor születésének és a Himnusz keletkezésének 200. évfordulójára, valamint a Magyar Honvédség 175. születésnapjára. Az alapító rendezők munkáját falusi és határon túli civilszervezetek segítik. Díszvendégünk „Bereg kultúrája” lesz. Ennek keretében fellép a Vásárosnaményi Férfikar, az Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola néptánc-csoportja, a tarpai Figemadár Citerazenekar és a kárpátaljai zenészekből álló Cifra Banda népzenekar. A negyedszázada alapított magyar kultúra lovagja címet várhatóan 32 hazai és határon túli, az emigrációból német és amerikai magyar, valamint a nemzetünk kultúráját segítő olasz és jemeni veheti át. A rendezvényen adjuk át a következő gálára szóló meghívót „Bakony kultúrája” képviselőjének, akik bemutatóhellyel vesznek részt a Felső Tisza Völgye Információs Központ által szervezett "Vidék kincsei" kiállításon. Általuk programunk közvetlen kapcsolódik az Európa Kulturális Fővárosa programhoz, amely éppen a gála napján indul.
Terveink szerint a színházterem előterében megrendezésre kerülő kiállításon bemutatkozik Bereg, ezen belül természetes és épített kulturális öröksége. Bemutatjuk a kárpátaljai könyvkiadás 30 évét és a szőtteseket a határ mindkét oldaláról. A Beregszem Hagyományápoló, Művészeti és Kulturális Egyesület kiállításán, mint hungarikum bemutatja a híres beregi keresztszemes hímzést. Várhatóan négy földrész 12 országból mintegy 400 vendég érkezik.
A Stefánia Palota - a megnövekedett létszám miatt - az Uránia Filmszínház, a Corinthia Grand Hotel után hosszú évek óta a Stefánia Palota Honvéd Kulturális Központban otthonra leltünk.
Kiváló szakemberek segítik munkánkat. Támogatónk a Honvédelmi Minisztérium!
A program részvevőinek összetételét az elismertek és a vendégek, valamint a díszvendégek széles köre bizonyítja.
|
| |
| |
