FALVAK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Kultúra a béke követe
Széchenyi2020
Avatás fotók 2018. 01.20.
Bemutatkozás, támogatók
HONLAPJAINK
1 % a gála támogatásáért
Támogatóink 2017.
XXI. MKN Gála fotói
KULTÚRA LOVAGJAI 2018
A Kultúra Lovagja elismerésről
Mit kell tudni ?
Az avatási ceremónia menete
A gála programja
2017. háttérinformációk
Elismertek 1999-2015.
2016. év Kultúra Lovagjai
Kultúra Lovagjai 2017-ben
JÓKAI-DÍJASOK
ÖRÖKSÉG SERLEG 2018
Örökség-serleg elismerésről
2016. évi gála
2016 Díszvendég
A gála bemutatása
Örökség-serleg 2016
Örökség serleg 2017
Örökségünkért érem
2017. ÉVI PÁLYÁZATAINK
2016. ÉVI PÁLYÁZATAINK
KISBÍRÓ
Együttműködési szerződés
Kultúra Lovagrendje
Kultúra Lovagrendje belépés
Lovagi emlékoszlopok avatása
ÉVES BESZÁMOLÓ 2016
ÉVES BESZÁMOLÓ 2015.
ÉVES BESZÁMOLÓ 2014.
ÉVES BESZÁMOLÓ 2013
ÉVES BESZÁMOLÓ 2012
BESZÁMOLÓ 2009
ARANYOSSZIGET
Fotók az alapítvány életéből
2017 gála beszámoló
EGY A NEMZET 2017


Beszámoló a
2015. évi szöveges közhasznúsági jelentéshez
2016. május 10.

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány 2015-ben nagy erőfeszítéseket tett küldetésének megvalósítása érdekében. A falvak kulturális örökségének, hagyományainak felkutatása, ápolása, közkinccsé tétele, kulturális fejlődésének és életminősége fokozásának elősegítése érdekében vállalt feladatai főerőkifejtését a halmozottan hátrányos helyzetű Felső - Tisza völgye vidékfejlesztési térségre összpontosította. A kultúrával, művelődéssel és a kapcsolatok határtalan összefogásával fejlődő mintaprogramja – az érintett települések aktivításának megfelelően – organikusan fejlődött.

Az alapítvány éves programjára jelentősen hatott Böszörményi László Faluháza (Aranyosapáti) működésének önkormányzatai ellenszélben való fenntartása, és a működésre elnyert támogatás jelentős állami elvonása, valamint újabb uniós nagyberuházása, az Aranyossziget Gyermek és Ifjúsági Tábor építése, és annak ökumenikus felavatása.

A Kuratórium 2012. évi állásfoglalásában rögzítette: „Egy civilszervezet részéről – főleg, ha az jelentős mértékben cigány nemzetiség által lakott térségben fejti ki tevékenységét, és jelentős szerepet szán a határon átívelő együttműködéseknek – a K+F intenzitás létrehozása hosszú távú gondolkodást meghatározó, nemes feladat.” Az alapítvány célja ezzel, olyan hasznosítható tudás létrehozása, amellyel lehetővé válhat mérhető gazdasági növekedés elérése, vagy minimum az életminőség további csökkenésének lassítása e halmozottan hátrányos helyzetű térségben. A Magyar Művelődési Intézet decemberi civiltalálkozóján hangsúlyoztuk, hogy „akkor is tenni kell a jót, ha nem akarják.”

Az előbbi állásfoglalásnak megfelelően az alapítvány jelentős erőfeszítéseket tett tevékenysége társadalmi hatásai hatékonyságának fokozása érdekében. A halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok ezen belül kiemelve a cigányság, a nemzetegységesítés ezen belül kiemelten a Tisza forrásvidékén szórványban élő magyarság, valamint a határon átívelő a művészi és gazdasági kapcsolatok szervezése eredményessége jelentős mértékben függött a települések és fogadó közösségek együttműködési szándékától.

Az év során az alapítvány hosszú távú programot indított a halmozottan hátrányos helyzetű települések tanórán kívüli művészeti nevelése érdekében. Lónya, Tiszaadony, Tiszaszalka, Vámosatya, Nagyvarsány és Újkenéz óvodáiban levezetett zeneóvi foglalkozások során magas szintű és igen gazdag ismeretátadás történt. Tiszaszalka, Nagyvarsány és Újkenéz iskoláiban grafikai, majd fafaragó szakköri foglalkozásokat szervezett, amelyet a tanév végén alkotótábor zárta. Az óvodákban az ország különböző településeiről érkező népzenészek, zenetanárok és muzsikusok iránt igen nagy volt a gyermekek érdeklődése. A „hangfoglalás” kiállításról megismert „zenevarázsló” előadását az iskolákban is megszervezte az alapítvány. A tanév végén szervezett ifjúsági alkotótábor során a különböző grafikai módszerekkel való ismerkedést homokanimáció, ollóvágra és textilszobrászat gazdagította. A fafaragó fiatalok munkái az ifjúsági tábort díszítik. Az újkenézi óvodások, valamint a tiszaszalkai iskolások kultúrhozzájárultak a gyermek és ifjúsági tábor avatásához.


A halmozottan hátrányos helyzetű térség fejlődése elősegítése érdekében folyó program központjában a mélyszegénységben élők – ezen belül igen jelentős százalékban a cigányság – áll. Az ő életminőségüket hivatott segíteni az alapítvány Cigány Nemzetiségi Módszertani Művelődési Központja. Az elmúlt évben az alapítvány „Reménysugár” programjának kezdeményezéseit helyi erők rendre meghiúsították. A program minőségi beindítása külső - felső támogatás nélkül nem lehetséges. Kezdeményeztük a kapcsolatfelvételt a céljainkhoz hasonló pécsi Roma Módszertani, Oktatási és Kulturális Központtal. A jelentős beruházással létrejött intézmény egyes elemeit – igaz az ország másik szélén, de szakmai segítségükkel és szerény állami támogatással a meglévő lehetőségeinkkel – mi is létre tudnánk hozni.

Az IKSZT programon belül vállaltuk a „Biztos Kezdet Gyerekház” programot, ugyanakkor – az önkormányzat el(ki)utasító döntését követően – 2014. március 25-től befogadtuk a település hasonló programját. Készültünk a program hosszú távú folytatatásra. Az augusztusi ellenőrzés tapasztalata alapján szinte hiánytanul megvan mindenünk a működtetéshez, de az új pályázaton nyerhető pénz miatt – 4 nappal a pályázati határidő előtt, 2015. február 1-én – az önkormányzat visszaköltöztette saját ingatlanába a programot. Elvette a lehetőséget a kultúrált gyermekházunk jelentősebb hasznosításától, de meghagyta a több, mint félmillió Ft-os energiatartozást.

A „Gyermekváró Aranyossziget” programmal alapítványunk újabb egyedi problémára ad választ. Felvette a kapcsolatot a GYIVI megyei vezetőivel annak érdekében, hogy a hivatásos szülők szabadsága („szűk családi” elfoglaltsága) idején a gyermekeket tudja fogadni. Külön vizsgáljuk a lehetőséget a gyermekek szorgalmi időszak alatti fogadására is. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek lehetőségeinek bővítéséért a kuratórium elnöke a Panoráma Világklub dunakeszi rendezvényén Karitatív-díjat vehetett át.

Alapítványunk az „anyaország éltető figyelmével” tartja a kapcsolatot távoli földrészek magyar közösségeivel. Az emigrációval való kapcsolattartás hatékonyságát a technikai fejlődés jelentős mértékben segíti, amelyet az alaposabb megismerkedés, a kölcsönös hírlevelek, a kérések és a támogatások fokozzák. A két és többoldalú kapcsolatokból kiemelkednek az alapítvány skandináv, német, ausztrál és kárpátaljai kapcsolatai. A határontúli és az emigráció magyarságával folyamatosan fejlődik, amely az év során jelentős eredményt értünk el. Az alapítvány és a Panoráma Világklubbal együttműködve május 23-án Aranyosapátiban rendezte meg az V. Magyar Világtalálkozó első anyaországi eseményét, amelyen felavatta Aranyosszigetet a „nemzet otthonát”. A harminc személyes „B” kategóriás ifjúsági szállás szobáinak elnevezése magában foglalja a külhoniak elhelyezkedését, így azokat a különböző földrészekről és Európa egyes térségeiből érkező vendégek avatták fel. A nemzeti összetartozás érdekében kifejtett tevékenységünket a Bolyai János Honvéd Alapítvány a Fabriczi Kováts Mihály emlékéremmel köszönte meg.

A térségi mélyszegénység javításának egyik lehetőségét jelenti a tábor, amely a leszakadó térségbe várja-hívja az iskolai osztályokat, civilközösségeket, akik számára bemutatnánk a négyeshatármente kulturális, történelmi nevezetességeit és természeti szépségeit. Aranyossziget felajánlható „csereszállásnak” is, amely által kelet-magyarországi iskolák eljuthatnának – aranyoszigeti áron – az ország távolabbi pontjaira, míg a dunántúli fiatalok felfedezhetnék Észak - Kelet Kárpát-medencét. Nyáron tematikus (alkotó, író, tánc, környezetvédelmi és sport) táborokkal várjuk a fiatalokat, illetve ilyent szervező hazai vagy külhoni civilszervezetek számára biztosítunk helyet. Fontos hasznosítási célként fogalmaztuk meg, a külhoni magyar közösségek – kiemelten a szórványokból és az emigrációból érkezők – fogadását. Ezen belül szívesen egészítenénk ki a kárpátaljai gyermekek táborát hazai szervezetek fiataljaival. További célunk, hogy európai színvonalú táborunk hosszú távon és eredményesen szolgálja a nyelvtudásukat kiegészíteni kívánó felnőttek anyaországi oktatását.

A nemzetegységesítő programok közül kiemelkedő országos jelentőségű hagyomány, a Magyar Kultúra Napja Gála. Az alapítvány civilszervezetek nemzetközi összefogásával 19. alkalommal rendezte meg a gálát. Díszvendégként Szlavónia magyarsága mutatkozott be. Itt vette át elismerését az 5. kontinens, Afrika magyar kultúrát támogató személyisége. Az év során faluházunkban fogadtuk a Kultúra Lovagrendje nemzetközi találkozóját, amelynek tagjai öt földrész 26 országát képviselik.

A magyar kultúra és nyelvhatár megerősítését szolgálja az alapítvány 2013-ban indított Petőfi bicentenáriumi programja, amely a Tisza forrásvidékére koncentrálódott az év során. Az Ukrán Magyar Kulturális, Oktatási és Információs Központ működtetése igen nagy erőfeszítést követel. A szakmai támogatások két éves kimaradásával együtt járó „minimál program” fenntartotta ugyan a kapcsolatot, de előrelépésre nem adott lehetőséget. Az év kiemelt eredményének tekinthető, hogy a Kossuth Adó öt adásban foglalta össze a vasárnapi iskolák helyzetét, és kultúramentő jelentőségét. Az anyagi támogatottság mellett személyfüggő program településenként változatos képet mutat.

Az elmúlt évben Tiszabogdányban megszűnt a magyar nyelv tanítása, ezzel a magyar kultúra. Alapítványunk az év során – az érintett vezetők tájékoztatása mellett – igen komoly erőfeszítéseket tett a magyar kultúra visszatelepítése érdekében, amelyhez megfelelő kiindulási alapot jelent a „bogdányok” együttműködése szorgalmazása – ezen belül Tiszabogdány vezetőivel végrehajtott bejárás – az országos támogatói felhívás a „Nagymamám nyelve” aranyosszigeti tanulására, és az új településvezetővel való évtizedes sikeres együttműködés.

Az alapítvány és partnere az Ukrán Magyar Társaság folyamatosan működtette az információs központ kultúrcsoportjait. A szeptemberi „Brinza” járási kulturális találkozó sikere után megduplázódott a táncot tanulni akarók száma. A járás egyetlen magyar kultúrát közvetítő csoportja létszámának bővüléséhez hasonlóan növekedett a vidricskai iskolában – tanrendben – magyar nyelvet tanulók akarók száma. A motiváció fenntartása érdekében az év során három alkalommal fogadtuk a csoportokat, és egy helyi tábort szerveztünk, valamint Kárpátalja képviseltében díszvendégként hívtuk őket a XX. Magyar Kultúra Napja Gálára.

Az alapítvány nemzetegységesítésen túlmutató programja az Európai Kultúra Napja. Az egyre jelentősebb nemzetközi program immár 7. alkalommal igazolta az egyenrangú kultúrák együttműködtethetőségét. Aranyossapátiban nemzetközi civiltalálkozóval, és 14 lovagtárs emlékoszlopának avatásával szeptember 26-án kezdődő program október 2-án Székkutason író-olvasó találkozóval zárult.

Kárpát-medence legösszetettebb művészközössége az alapítvány Dunai Nemzetközi Alkotóköre. Az alapítvány „Világ magyarságáért” elismeréssel kitüntetett alkotóköre júliusban Oromhegyesen Szent Mihály védőszentjét faragta meg. Ezen túlmenően a Magyarkanizsa számára két faragott díszkaput alkottak. Az alkotótábor alkalmat adott a házigazda Erdélyi István fafaragó, a Magyar Kultúra Lovagja és családja által létrehozott alkotóház felavatására. Szeptemberben Sopronkövesden folytatták fafaragóink az értékteremtést. A Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. támogatásával a mesevilág, és az állatvilág témaköréből készült alkotásokat a helyi Önkormányzat, óvodák, iskolák kapták.

Az év során szélesedett alkotóközösségünk, mindenekelőtt szlovák és felvidéki fafaragókkal. Olyan egyéniségekkel, emberekkel ismerkedtünk meg, akik önzetlenül, szabad idejüket feláldozva segítenek alapítványunk céljának elérésben, a falvak szépítésében, lakhatóbbá tételében. A Kultúra Lovagrendje találkozója alkalmával készült emléktábla - relief az ifjúsági tábor épületének homlokzatára a jövőbeni határtalan találkozások reményében, amikor egy-egy szál mezei virággal „megkoszorúzva megelevenedik” – fafaragóink nemzeti sokszínűségét, alkotómunkánk változatosságát és az együtt gondolkodást kifejező – zarándokhelyünk szimbóluma. Megjelent a kör elnöke, Törő György, a Magyar Kultúra Lovagja „Faragjunk együtt” című kötete, amelyet az alapítvány a fafaragó szakkörök tagjainak adományozott, akik azt örömmel fogadták, és haszonnal forgathatják.

A fafaragók és faszobrászok közössége mellett a grafikusok és festők együttműködésében jelent előrelépést táborunk, amelynek minőségi hatása lehet a határon átívelő művészkapcsolatokra. Az elmúlt 20. évben az együttműködés alapvető formáját a Béke Barátság Nemzetközi Alkotótábor szabadiskolái jelentették. Aranyossziget létrehozásával 2015. szeptember 30-tól létrejött a határon átívelő művészi találkozások egészéves lehetősége. A tábor kapacitásaival az alapítvány megteremtette az elmúlt évtizedek jellemzően kétoldalú találkozása lebontásának lehetőségét, amelyben elsősorban számít a Falvak Kultúrájáért Civilhálózat és a Kultúra Lovagrendje közvetítő tevékenységére. A tábort felkészíti az alkotói csoportok mellett tánc, írók, sport és más közösséget fogadására is.

Az alapítvány hosszú távú, komplex életminőség-fejlesztő programja a határ mindkét oldalát érinti. A térség termékeinek és szolgáltatásainak innovációján túl az alapítványunk újszerű marketing és szervezési-szervezeti módszert bevezetésébe kezdett. Az általa létrehozott Felső - Tisza Völgye Információs Központ, valamint annak működése, hírlevele és kiadványa jelzéseket adnak az érintett önkormányzatoknak az együttműködési igény felkeltésére. Az év eredménye, hogy az alapítvány 2. alkalommal rendezte meg a Felső - Tisza Völgye Expo-t, amelyen együttműködve a Felső - Tisza Vidékfejlesztési Egyesülettel első alkalommal adományozta a Felső - Tisza Völgye Minőségi Védjegyet. A védjegy adományozásának – a szolgáltatás és termék minőségi elismerésén túlmenően – komoly határonátívelő szerepe van. Két hazai, egy-egy partimumi és felvidéki, valamint egy nemzetközi kulturális érték vehetett át minőségi védjegyet. Az elismerést a következő években bővíteni szükséges. Az év során elkészültek azok a díszesen faragott tájékoztató táblák, amelyet a közeljövőben a településeknek kíván adományozni az alapítvány. Ezek felállításukat követően új médiumként szolgálják majd a térségi és a helyi információellátást.

A kiemelt társadalmi célok mellett az alapítvány kissé visszafogott ütemben, de folytatta országos jellegéből adódó feladatok végrehajtását. Az alapítvány elismerési rendszere magas színvonalú és komplexitásra törekvő, amelyet az elmúlt év során nagy erőfeszítéssel ugyan, de képes volt fenntartani. Kultúra Lovagja pályázata alapján 24 személyiség vette át elismerését. A korlátozott lehetőségei miatt nem adományozta az „Együtt Európáért” és az „Örökségünkért” plakettet.

Az év során az alapítvány a rév-komáromi Jókai Mór Közművelődési és Múzeum Egyesülettel 9. alkalommal hirdetett nemzetközi irodalmi pályázatot, és adta ki a Jókai-díj 2014. antológiát. Ezen pályázat is a magyar nemzetegységesítés érték- és kapcsolatteremtő példája.



Az alapítvány Böszörményi László Faluháza működését az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér programban vállalt feladatok határozzák meg. A helyi „ellenszél”, a település lakóinak nyílt vagy burkolt megfélemlítése elsősorban a helyi közösséget ért kárnak tekinthető. A faluház ettől függetlenül – nagy nehézségek árán, de – folyamatosan tudta teljesíteni feladatait. Megrendezte tájékoztatóit, működtette programjait és kiállításait. A faluház lehetőséget ad a középiskolások önkéntes foglalkoztatására. Részt vettünk az önkénteseknek ajánlatott tevő nyíregyházi börzén, és elsőként a kisvárdai középiskolával kötött szerződést az alapítvány. Az alapítvány országos jellegéből adódóan természetvédelmi vándorkiállítással összekötötte a fővárost a térséggel. A faluházból indult a járás központjába az Ördöglovag kiállítás is. Az épületben megrendezett havi vásárok emelték a település ellátásának színvonalát.

Számos település rendezvényein jelentek meg az alapítvány képviselői, többek között a „Hősök napján” Füzérradvány megemlékezéséhez járult hozzá, a „Szejdi dúlás” jubileumán Hajdúszoboszlónak adományozott emlékoszlopot, a kovácsvágási templom bicentenáriumán a település arculata meghatározó alakítójaként vett részt, valamint társrendezője volt az első óföldeáki irodalmi fesztiválnak.

A civilszervezet két évtized tapasztalatainak összegzését és a tudományos eredmények gyakorlatban való alkalmazását együttesen szolgálja az alapítvány keretében és bázisán létrejött „Ruris mentoris” (vidék mentora) Klaszter alapítása, amelynek meghatározó alapja a civilszervezet és felsőoktatási intézmények kapcsolata. Az elemzéseken alapuló előkészítő időszak eredményeként decemberben aláírt együttműködési szerződésekkel megteremtődtek a Vidékfejlesztési Akadémia szakmai alapjai.

Az alapítvány gazdasági helyzetét a hosszú távú programok és a beruházások alapvetően meghatározzák. Az alapítvány jelentős fejlesztési feladatait pályázatok biztosították, amelyeket teljességre törekvő tartalommal végrehajtott, azokról határidőben beszámolt, illetve a kifizetési kérelmeket benyújtotta. Az év során alapítvány működését hat személy főállásban segítette, amely – megtartva az együttműködést – az év végére három főre csökkent. A feladatok ellátásához 14 önkéntes közel ezerötszáz munkaórával járult hozzá.

A működéshez a kuratórium, az egyes szervezeti elemek tagjai kölcsönökkel és támogatásokkal járultak hozzá, amelyek maradéktalan visszafizetését az alapítvány az Aranyossziget Gyermek is Ifjúsági Tábor működtetésével biztosítja.

Összefoglalva az állami feladatokat végrehajtó Falvak Kultúrájáért Alapítvány tevékenységét – működésének 20. évében – a nemzetegységesítés, a nemzetközi kapcsolatépítés és az értékteremtés határozta meg. A korábban kiemelkedően közhasznú alapítvány a civiltörvény szerint időben benyújtotta közhasznúsági kérelmét, amelyet az 1 napos beérkezési késés miatt a Fővárosi Bíróság elutasított, ennek rendezése jelenleg is folyamatban van.

Aranyosapáti, 2015. december 13.

Nick Ferenc
kuratórium elnök




Még nincs szöveg...





Honlapkészítés