FALVAK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Kultúra a béke követe
Széchenyi2020
Avatás fotók 2018. 01.20.
Bemutatkozás, támogatók
HONLAPJAINK
1 % a gála támogatásáért
Támogatóink 2017.
XXI. MKN Gála fotói
KULTÚRA LOVAGJAI 2018
A Kultúra Lovagja elismerésről
Mit kell tudni ?
Az avatási ceremónia menete
A gála programja
2017. háttérinformációk
Elismertek 1999-2015.
2016. év Kultúra Lovagjai
Kultúra Lovagjai 2017-ben
JÓKAI-DÍJASOK
ÖRÖKSÉG SERLEG 2018
Örökség-serleg elismerésről
2016. évi gála
2016 Díszvendég
A gála bemutatása
Örökség-serleg 2016
Örökség serleg 2017
Örökségünkért érem
2017. ÉVI PÁLYÁZATAINK
2016. ÉVI PÁLYÁZATAINK
KISBÍRÓ
Együttműködési szerződés
Kultúra Lovagrendje
Kultúra Lovagrendje belépés
Lovagi emlékoszlopok avatása
ÉVES BESZÁMOLÓ 2016
ÉVES BESZÁMOLÓ 2015.
ÉVES BESZÁMOLÓ 2014.
ÉVES BESZÁMOLÓ 2013
ÉVES BESZÁMOLÓ 2012
BESZÁMOLÓ 2009
ARANYOSSZIGET
Fotók az alapítvány életéből
2017 gála beszámoló
EGY A NEMZET 2017


Egyetemes Kultúra Lovagja

596. Szlama László (Dabas) tanító
Lovagias tettek: A település néphagyományainak őrzője és első népzene – citera – oktatója. Húsz éve a citeraszakkör vezetője. Zenekarvezetői tanfolyamot végzett. Csoportjai „Arany” illetve „Aranypáva Nagydíjas” minősítéssel rendelkeznek. A millennium évétől népzenei találkozó szervezője, amely minősítő rendezvény szintjére emelkedett. 2005-ben Dabas Kultúrájáért Karacsné Takács Éva-díjat kapott. A Kossuth Művelődési Központ citera szakkörének vezetője. Munkásságát a népzene megőrzésének, a népzenei hagyományok továbbadásának szenteli. Az Alsónémedi Fantázia Alapfokú Művészeti Iskola tanára. A térségben számos népdalkörnek nyújt segítséget. A helyi szlovák hagyományőrzést végző Rozmaring Hagyományőrző Népdalkör támogatója és kísérője. A „Vass Lajos nagydíjas” Bazsalicska felnőtt citerazenekar vezetője.
Elismerés adományozása: „A nemzetiségi néptánc és zenekultúra hagyományainak megőrzéséért”




Egyetemes Kultúra Lovagja

597. Tálas Ernő (Budapest) énekművész
Lovagias tettek: A jászladányi iskoláit, a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett tanári oklevele, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola diplomakoncertje követte. Pályája kezdetén olaszul is énekelt. 1956-ban Svédországba menekült, ahol a Svéd Királyi Operaház tagja lett. A svéd énekesekkel bejárta a világot. Többször lépett fel Európa, Amerika és Kanada településein. Nyugdíjazása után is vállal színházi szerepeket, de egyre aktívabban kapcsolódik be a magyar vidék közművelődési programjaiba. Főleg a jászsági falvakba hívják fellépésekre. 1997-ben lett Jászladány díszpolgára, 2005-ben részesült a Jászságért díjban. Az Európai Kultúra Napja hagyományteremtő eseménysorozat aktív résztvevője.
Elismerés adományozása: „A zeneirodalom népszerűsítése érdekében végrehajtott életművéért”




Magyar Kultúra Lovagja

598. Duray Miklós (Pozsony, Szlovákia) politikus, író és egyetemi tanár.
Lovagias tettek: A pozsonyi Comenius Egyetemen geológusi diplomát szerzett. 1968 előtt egyetemistaként kezdett politizálni, amit tiltások, rendőri zaklatások, letartóztatások és elzárások követtek. Több civilszervezet és párt alapítója, a felvidéki magyarság társadalmi, politikai eseményeinek alakítója. Többek között a Magyar Ifjúsági Szövetség és a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub alapítója, a Nyári Ifjúsági Találkozók szervezője volt. Tiltakozott az asszimilációs intézkedések, a magyar iskolák elsorvasztása ellen és megalapította Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát. 1990-ben pártot alapít Együttélés Politikai Mozgalom néven, amelynek elnöke volt a Magyar Koalíció Pártja megalakulásáig. A prágai, majd a pozsonyi parlament tagja. Az MKP tiszteletbeli elnöke, ügyvezetője és stratégiai alelnöke volt 2010-ig. Napjainkban a felvidéki Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke, a Nyugat-magyarországi Egyetemen címzetes egyetemi docenseként nemzetpolitikai alapismeretek oktatója. Több könyve jelent meg, többek között a „Kutyaszorító,” „Kettős elnyomásban,” „Hazától a nemzetig”, „Önrendelkezési kísérletek”, Ne félj, csak higgy!, Tevékenységével kiérdemelte többek között a Kőrösi Csoma Sándor-, a Bethlen Gábor-, valamint a Magyar Örökség díjat. A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje és a Szent István-díj tulajdonosa.
Elismerés adományozása: „A felvidéki magyarság érdekében kifejtett életművéért”




Magyar Kultúra Lovagja

599. Gyönyörű Zsigmond (Sáránd) vőfély, előadóművész
Lovagias tettek: A magyar népi kultúra elhívatott éltetője, térsége meghatározó személyisége. Hagyományok őrzése, élhető hagyományok visszatanítása. A lakodalmi szokások gyűjtője és népszerűsítője. 10 éve a Debreceni Hortobágy Néptánc Együttes oszlopos tagja. Több civilszervezet alapító tagja és vezetője. Többek között alapító tagja a Szeredás Népzenei Együttesnek, a Sárándi Hagyományőrző Egyesületnek, elnöke a földesi Szélrózsa Hagyományőrző Egyesületnek, vezetője a Szélrózsa Néptáncegyüttesnek és a Sárándi Férfi Dalárdának. A település önkormányzati képviselője, a helyi értéktár bizottság társelnöke. Rendezvények ötletgazdája és szervezője, amelyek közül kiemelkedik a „Kárpát-medencei Vőfélytalálkozó” lebonyolítása. A Szeredás Népzenei Együttessel kiérdemelte a megye Kölcsei- díját és Debrecen városa Csokonai díját. Énekesként szereplője a Bakator és a Morotva zenekarok zenei kiadványainak. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány megítélése szerint a „település lámpása”.
Elismerés adományozása: „A magyar néphagyományok ápolásáért”




Magyar Kultúra Lovagja

600. Ignácz Mária (Szürte, Ukrajna – Kárpátalja) Kultúrház igazgató
Lovagias tettek: Az ungvári Megyei Művészetek Háza koreográfusi, később Közművelődési és Művészeti Szakiskola rendezői szakán végzett. Közel 40 éve a kárpátaljai magyar kultúra szervezője, művészeti csoportok tagja, klub- és művészeti vezetője. 2002-től a Téglási Kultúrház igazgatója, a községi tanács képviselője. A Téglási Magyar Hagyományőrző Társaság, a „Népművészet Ifjú Mestere” címmel és „Örökség Serleg” elismeréssel kitüntetett „a „Rózsa” Népdalegyüttes, valamint további amatőr művelődési csoportok alapítója, és hatékonyan működtetője. Sikeres tevékenységét a közönségszavazáson elnyerte „Kárpátalja legjobbjai 2013” cím is jelzi. Évente számos helyi kulturális rendezvény – ezen belül vetélkedők, fesztiválok, táncházak és konferenciák – szervezője, amelyben kiemelt helyet kapnak a népszokások.
Elismerés adományozása: „A magyar kultúra határontúli ápolásáért”




Magyar Kultúra Lovagja

601. Jagadics Péter (Szombathely) nyá. alezredes
Lovagias tettek: Nyugdíjba vonulása után vált a Savaria Legio aktív tagjává, a hagyományápoló és ismeretterjesztő egyesület működésének szervezőjévé. „Savaria katonai története” című könyv megjelentetője, amely a római kortól mutatja be Savaria, majd Szombathely katonai életét. A katonatörténeti-múzeum ötletgazdája, és megvalósításának szervezője. A múzeumban tartott rendhagyó órák szervezője és rendszeres előadója. Az I. világháború kitörése 100. évfordulójához kapcsolódó városi programok szervezője, a megye világháborús emlékhelyei, köztéri szobrai karbantartásának szervezője. A szombathelyi civil közösségek életének egyik legaktívabb szervezője, támogatója. A fiatalság hazafias nevelésének elősegítője, mozgatórugója. A szombathelyi és nyugat-dunántúli honvédelmi hagyományápolás egyik élharcosa. A Savaria fesztiválok aktív segítője.
Elismerés adományozása: „A katonai hagyományok ápolásáért”




Magyar Kultúra Lovagja

602. Jámborné Benkei Ildikó (Szentendre) újságíró
Lovagias tettek: Magyarország országos jelentőségű rádiójának, a Kossuth Rádiónak a munkatársa, műsorok előkészítője, riportok készítője és az adások szerkesztője. Kiemelten figyelmet fordít a határon túli magyar közösségek élete, megmaradásért folytatott küzdelme anyaországi népszerűsítéséért. A Vasárnapi Iskola Alapítvány alapítója, a szórvány-foszlány magyar kultúra támogatója, megerősítője és több térségben éltetője. Az anyaországi pedagógusok határontúli településekre való kiutazásának szervezője. A hazaszeretet, a nemzeti érzés erősítése és az ehhez szükséges információk átadása megjelenik nagyszámú riportkötetében és kiadványszerkesztői tevékenységében is.
Elismerés adományozása: „A nemzetegységesítést elősegítő újságírói tevékenységéért”




Magyar Kultúra Lovagja

603. Kiss Törék Ildikó (Nagyvárad) színművész
Lovagias tettek: Középiskolai tanulmányait Kolozsvárt végezte, majd a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben szerzett diplomát 1967-ben. Temesvárra szerződött, majd 1970-tõl [2004-ig] a nagyváradi Állami Színház tagja, 1980–1989 között a magyar tagozat művészeti vezetője. Drámai szerepek hosszú sorát játszotta el. Önálló pódiumműsoraival számos erdélyi és magyarországi városban vendégszerepelt. A nagyváradi Kiss Stúdió Színházat, Románia egyetlen folyamatosan működő magyar nyelvű magánszínházát 1994-ben alapította mint színházvezető, dramaturg, a Szigligeti Színház életmű-díjasa, férje Varga Vilmos színművész, rendező a Szigligeti Színház örökös tagja közreműködésével. Az általuk működtetett színház eljuttatja a magyar szót Erdély kistelepüléseire és a nyugat-európai szórványmagyarsághoz. Még ma is rendszeresen fellépnek a magyarországi falvakban is. Az eltelt időszakban 1900 előadást és 175 bemutatót tartottak. 2007-ben Magyar Örökség díjat nyert.
Elismerés adományozása: „Nemzetnevelő szolgálatért”




Magyar Kultúra Lovagja

604. Varga Vilmos (Nagyvárad) színművész
Lovagias tettek: A nagyváradi Kereskedelmi Líceumban érettségizett, majd beiratkozott a Bolyai Tudományegyetemtől átmenetileg leválasztott kolozsvári Jog- és Közigazgatási Egyetemre. Főiskolai tanulmányait végül a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán folytatta. A diploma elnyerése után a Temesvári Színház magyar tagozatához szerződött. Innen került 1968-ban a Nagyváradi Színházhoz, amelynek 27 évig vezető színésze volt. Közben 1983–85-ben a bukaresti I. L. Cara¬giale Film- és Színművészeti Akadémia Rendezői Karán rendezői diplomát is szerzett. 1994-ben Kiss Törék Ildikó színésznővel Kiss Stúdió Színház néven létrehozta Erdély első magán pinceszínházát. 1995-ben Bajor Andor-válogatásokból készült irodalmi műsorukkal (A humor látóhatárán), majd 1996-ban a millecentenáriumot köszöntő „Megfogyva bár, de törve nem…” c. összeállítással elnyerték a budapesti Litera-Turné-díjat. Az általuk működtetett színház azóta is eljuttatja a magyar szót Erdély kistelepüléseire a nyugat-európai szórványmagyarsághoz, és az anyaország falvaiba, városaiba is. Munkássága során több mint 2 500 előadást, fellépést tartott. Három kötete jelent meg színészi életútjának különböző eseményeiről. Munkásságát 2007-ben Magyar Örökség Díjjal ismerték el.
Elismerés adományozása: „Nemzetnevelő szolgálatért”




605. Kocsán István (Sárszentmihály) nyá.alezredes
Lovagias tettek: A település és a térség katonaközösségeinek meghatározó személyisége. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány 1996-ban indult Béke Barátság Nemzetközi Alkotótábor első szabadiskolájának megszervezője. Zenei programjával zeneovik közkedvelt előadója, oktatja és neveli az ifjúságot, valamint szórakoztatja a nyugdíjasokat. Hazai és külhoni katonai megemlékezések kulturális programjának szervezője, főszereplője. Ifjúsági és nyugdíjas kórus szervezője, és sikeres fellépéseinek, és a helyi hagyományok újjáélesztésének támogatója. Harmonika zenéjével a katonai és polgári dalkultúra átörökítője. Egykori I. világháborús harctereken végrehajtott megemlékezések aktív résztvevője. Az ovi-focicsapat lelkes vezetője. Internetes tájékoztatással segíti a helyi közösségek programjainak népszerűsítését. Szabadidős programok szervezésével hozzájárul közösségek építéséhez. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány megítélése szerint a „település lámpása”.
Elismerés adományozása: „A település életminősége fejlesztéséért”




Magyar Kultúra Lovagja

606. Kodály Zoltánné Péczely Sarolta (Budapest) énekművész
Lovagias tettek: Tanulmányait az Orsolya Rend dombóvári tanintézetében kezdte. A budapesti Liszt Ferenc és a berlini Hans Eisler Zeneművészeti Főiskola hallgatója. Hazai és külhoni dalestek, mesterkurzusok adója. Kodály Zoltán életművének ápolója, a kapcsolódó dokumentumok gyűjtője, emlékkoncertek szervezője. A kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet kezdeményezője, a emlékmúzeum és archívum létrehozója. A Kodály módszer hazai és nemzetközi népszerűsítője, a szemináriumok erkölcsi és anyagi támogatója. A Nemzetközi Kodály Társaság tiszteletbeli elnöke, a jyvaskylai egyetem díszdoktora, a Finn Fehér Rózsa Rend tulajdonosa. Kecskemét és Budapest „Pro Urbe” díjazottja.
Elismerés adományozása: „A magyar zenekultúra érdekében kifejtett életművéért”




Magyar Kultúra Lovagja

607. Korpás István (Szatmárcseke) ács
Lovagias tettek: 46 éven át készítette a szatmárcsekei református temető – amely 1973 óta műemlék – csónakalakú fejfáit. Munkája minden esetben precíz, kifogástalan volt. Mára betegsége miatt nem tudja a fejfák kifaragásának megerőltető munkálatait végezni, de továbbra is segíti útmutatásokkal a fejfakészítés folyamatát. A fejfákra kerülő szöveget viszont napjainkig ő faragja. Az 1100 fejfából hatszázat alkotó ács ezenkívül is sokat tesz a magyar kultúra megőrzése érdekében. Előadásokat tart. Mesél a helyieknek és a látogatóknak a református temetőről és a helyi temetkezési szokásokról, a csónakalakú fejfák készítéséről és Kölcsey Ferenc életútjáról. Az ingatlanán berendezett „Kisház”-ban (saját gyűjtésű múzeumában) a helyi népi hagyományokat és használati tárgyakat, hímzéseket és fafaragásokat láthatják a vendégek. A tárgyi emlékeken kívül a betérő vendégek érdekes történeteket is hallgathatnak a régi, szatmárcsekei életről, hagyományokról, népszokásokról. Feleségével együtt így is őrzi a hagyományokat. A szatmári népi múlt és jelen igazi és aktív ápolója, aki hagyományokról nem csak beszél, de példát mutatva, cselekvően tesz is érte.
Elismerés adományozása: „A település kulturális örökségének ápolásáért”




Magyar Kultúra Lovagja

608. Miska János (Budapest) könyvtáros
Lovagias tettek: A Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium egykori diákja, aki becsülettel szolgálta mindkét hazáját. 1956-ban hagyta el az országot, majd Kanadában 1961-ben szerzett diplomát történelem-filozófia szakon, majd ezt követően 1962-ben könyvtártudomány szakon is sikeres vizsgáit tett. Alberta és Közép - Kanada könyvtárfejlesztésében, könyvtár-automatizálásában komoly munkát végzett, ezért számos állami kitüntetésben – ezek között a II. Erzsébet királynő koronázási emlékérme, Alberta Tartomány nagydíja – részesült. 1969-ben alapító elnöke volt a Kanadai Magyar Írók Szövetségének, a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyarságkutatás legfőbb terjesztőjének tekintették Kanadában és diaszpórában, amely egy antológia-sorozat megjelenésében is megnyilvánult. Szabadidejében 37 könyvet publikált, köztük 22 könyvterjedelmű szakbibliográfia, 15 irodalmi jellegű gyűjtemény – elbeszélések, tanulmányok, monográfiák, memoárok – jelent meg neve alatt. Főszerkesztője volt a Tárogatónak, a Szigeti Magyarságnak, s munkatársa több tucat magyar nyelvű lapnak a diaszpórában és Magyarországon. Közösségi és tudományos tevékenységéért az MTA külhoni tagjául választották, s többek között megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjét. Harminc éve újította fel kapcsolatát iskolájával, jelentős adománnyal támogatva azt. Létrehozta a Miska János Alapítványt mellyel támogatást nyújt egy - egy szegény sorsú, de tehetséges nyírbélteki és hajdúböszörményi diáknak. Író-olvasó találkozók szervezője, iskolatörténeti visszaemlékezések kutatója. A diákok számára a világra való kapunyitás elősegítője.
Elismerés adományozása: „A magyar nyelv és irodalom külhoni gondozásáért.”




Magyar Kultúra Lovagja

609. Molnár V. József (Budapest) nyomdász
Lovagias tettek: A Somogy megyei Marcaliban született kispolgári családba. Ugyanitt Kovácsffy Arnold nyugalmazott katonatiszt tulajdonában lévő nyomdában volt tanonc. 1956-ban az ELTE Bölcsész Karának hallgatójaként az egyetem forradalmi diákbizottságának egyik vezetője, november 4. után az Október 23 című lap szerkesztője. Újságíró szakos egyetemi hallgatóként részt vett a budapesti harcokban. Ezért később 3 év börtönre ítélték. Szabadulása után nyomdász, majd később avantgárd festő lett. Életében nagy fordulót jelentett, mikor alaposabban megismerkedett az őskori ember barlangi művészetével. Ekkor ismerte fel az ősképek rendszerét. Ezt a formavilágot és a lényegét adó tartalmat nevezte el szerves vagy természetes műveltségnek. Csak 1999-ben szerezhetett diplomát. Munkásságában lényeges változást okoz az ősképek rendszerének felismerése, az óvodások rajzainak elemzése, kép, szó és játékvilágának összegzése, majd megjelentetése. Így lesz az ifjúság nevelője. Eladásokat tart, zarándoklatokat, táborokat szervez, műhelyeket teremt. Megszervezi az Örökség Népfőiskolát és a Magyar Hagyomány Műhelyt. 2010-ben tüntették ki Magyar Örökség díjjal. Elkötelezettségét szimbolizálja, hogy lelki- szellemi irányításával újjáépült az erdélyi gyimesekben a Széphavasi Szentlélek kápolna, az ősiség szentéjének helye.
Elismerés adományozása: „A magyar kultúra ápolása érdekében kifejtett életművéért”




Magyar Kultúra Lovagja

610. Németh Nyiba Sándor (Budapest) költő, zeneszerző, riporter, edző
Lovagias tettek: Többszörös olimpikonként, majd edzőként törekedett a küzdősportok, költőként, zeneszerzőként riporterként és rádiós szerkesztőként a kultúra lelkiismeretes szolgálatára. Szabadfogású birkózásban többszörös magyar bajnok, a világbajnokság ezüstérmese. Nyolc éven át a birkózó válogatott kapitánya, vezetőedzője. Öt harcművész sportág feketeöves mestere. Többszörös világbajnok a grappling sportágban. A Testnevelési Egyetem tanára. 11 birkózó oktatófilmet készített. Dalaival népszerűsíti az olimpikonokat. Több település himnuszának alkotója. Gyermekkora óta ír, több ezer verse antológiákban és két önálló kötetben jelentek meg. Rendszeres előadó, számos verses lés zenés CD kiadvánnyal rendelkezik, dalait 40 énekes énekli. A Rocklegendák vándorkiállítás alapítója, egyik tulajdonosa, amely kiváló egyéniségek népszerűsítését, emlékük ápolását szolgálja.
Elismerés adományozása: „A magyar sport, az egészséges életmód és közművelődés fejlesztéséért”




Magyar Kultúra Lovagja

611. Dr. Papp Lajos (Budapest) orvos
Lovagias tettek: Az emberek szolgálója, aki teljes szívvel küzd a magyar kultúráért. Széchenyi-díjas szívsebész, a Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, valamint PTE ÁOK Szívgyógyászati Klinika igazgatója, az orvostudományok doktora. 1994-től zalaegerszegi Szívsebészet, Szívgyógyászat alapító egyetemi tanára. A Kaposvári Egyetem emeritus professzora. Ezreknek adott továbbélésre lehetőséget. A reménytelen helyzetben lévők segítője. A több évtizedes kutatói és klinikai tapasztalatait ötvözi holisztikus gondolkodással és évezredes népi bölcsességekkel. Szívesen vesz részt hazai és határon túli kistelepülések rendezvényein, és előadásával szívet - lelket - testet gyógyít. A teljes szív jelenik meg a magyarságért folytatott küzdelmében. Tudományos munkássága nemzetközi hírű. Számtalan publikációja jelent meg a világ kiemelkedő szakmai lapjaiban. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, többek között 1996-ban az Év nemzetközi embere, 2003-ban Magyar Örökség díjat, 2006-ban a Prima Primissima díjat, 2011-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át.
Elismerés adományozása: „A magyar nemzet érdekében kifejtett életművéért”




Magyar Kultúra Lovagja

612. Sipos Mihály (Zsombó) nyugdíjas őstermelő
Lovagias tettek: A Wesselényi Népfőiskola és Tájvédelmi Egyesület elnöke, a település díszpolgára, a Szeged környéki kulturális élet egyik kiemelkedő alakja. A tanyai iskolában 1972-től kertbarát köri előadásokat szervezett. 1982-től működteti a népfőiskolát. Magas szintű előadásokkal a tanyasi hátrány leküzdésének elősegítője. Színvonalas tevékenységével elérte, hogy a tudósnak is rangot jelent eljönni Zsombóra. A „barátságátömlesztő” népfőiskolában novembertől márciusig tart a szorgalmi idő, amelyre a környékből érkeznek hallgatók.
Elismerés adományozása: „A vidék életminősége fejlesztéséért”




Magyar Kultúra Lovagja

613. Dr. Szabó Géza (Szekszárd) régész, történész
Lovagias tettek: Negyven éve a múlt nyomdokain járva menti az értékeket. Őskori települések, temetők, római kori utak, erődök, honfoglaló elődeink, középkori falvak, templomok értékeinek feltárója, és megismertetője, népszerűsítője. Nagy gondot fordít arra, hogy kutatásának legújabb eredményeit a nagyközönség azonnal megismerhesse, így hívószavára önkéntesek és múzeumi szakemberek sokasága jelentkezik. Munkái közül nevelő-oktató jellege miatt kiemelkednek a gyermekeknek szervezett régészeti táborok. Ezek közé tartozik a pannonok regölyi kurgánjának feltárása, amelynek ifjú közössége kiérdemelte az Örökség-serleg elismerést.
Elismerés adományozása: „A múlt örökségének megmentéséért és az ifjúság neveléséért”




Magyar Kultúra Lovagja

614. Szalai László (Fehérgyarmat) református lelkész
Lovagias tettek: A debreceni Református Teológiai Egyetemen elvégzése után szentelik református lelkésszé. Az első szolgálati helyén, Kérsemjénben 27 évig szolgált. Ezzel párhuzamosan 1999-től a Szatmári Református Egyházmegye Esperesi Hivatalában is szolgált. 2001-től nyugállományba vonulásáig Fehérgyarmat megválasztott vezető lelkésze, amely időszakban jelentős közéleti tevékenységet végez. A Református Vegyeskar létrehozója, az ifjúság nevelője, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem szakoktatója. A magyarság iránti elkötelezettségét több társadalmi szervezetben végzett sikeres tevékenységgel bizonyítja. A polgári körök, jelentős közéleti személyiségek előadásainak, megemlékezések, valamint a Wass Albert centenáriumi emlékünnepség szervezője. Több cikluson át a Magyarországi Református Egyházi Zsinat tagja. Az utolsó ciklusban a Kommunikációs Bizottság elnöke. Két ciklusban a Megyei Közgyűlés tagja. Több cikluson át a városi Önkormányzat képviselője, egy ciklusban alpolgármester. A temetői lélekharang, trianoni emlékmű, 56-os emlékoszlop, Károli Gáspár mellszobrának és a Kárpát-medencei reformátusok emlékműve létesítője, a „Harmadik évezred” református templom építője. A Tőkés László Alapítvány Kuratóriumának, és a Kölcsey Társaság tagja. Az ifjúság erkölcsi és hazafias oktatása érdekében Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde létrehozója. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság közszolgálati testületének tagja. A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült. Fehérgyarmat díszpolgára. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány szerint a „település lámpása”.
Elismerés adományozása: „A vidék hitélete és életminősége fejlesztése érdekében kifejtett életművéért”




Magyar Kultúra Lovagja

615. Szarka Tamás (Galánta, Szlovákia) előadóművész, zeneszerző, költő
Lovagias tettek: A Ghymes együttes alapítója, szólóénekese. Hegedűn, kobzon és gitáron játszik. Dalait sajátos zenei stílusa és irodalmi értékű szövegvilága teszi egyedivé. Dalai, zenéje hat az értelemre, az érzelmekre, mélyről jön és erőt ad. Első szimfóniáját a MATÁV Szimfónikus Zenekar és a Budapesti Ifjúsági Kórus 2006-ban a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia nagytermében teltház előtt mutatta be. Több színház felkérésére írt zenét és szöveget. A Nemzeti Színház a „Szent Péter esernyője” és az „Éden földön”, a pozsonyi Nová Scéna színház „A cigánytábor az égbe megy”, a Komáromi Jókai Színház „Vérnász”, a Szegedi Szabadtéri Színház „Benyovszky” és „Dózsa”, valamint a Debreceni Nemzeti Színház „Mária” című előadásának sikeréhez járult hozzá alkotómunkájával. A művész – Rudolf Péter felkérésére – komponálta meg az Üvegtigris 2 film zenéjét.
„VÁVÁVÁ” című első verseskötete 2000-ben jelent meg, ezt követte az „Anonymus kérdez”, a „Mária” és a „Tánc a hóban” kiadvány. Eredményes munkáját számos kitüntetéssel jutalmazták. Többek között a Magyar Örökség-díj és a Kossuth díj tulajdonosa.
Elismerés adományozása: „A magyar folklór és kortárs zenekultúra fejlesztéséért”




Posztumusz a Magyar Kultúra Lovagja

616. v. Vitéz József nyá. főhadnagy, a Magyar Királyi Koronaőrség törzsőrmestere
Lovagias tettek: 1945-ig a Szent Korona, a koronázási jelvények, valamint a Szent Jobb őrzésére felállított díszegység tagja, majd évtizedeken át ő tartotta a kapcsolatot a világban szétszóródott társakkal. Az egykori koronaőrök negyvenöt évvel később az ő elhatározásából vezetve alapították meg a Magyar Koronaőrök Egyesületét, amely jelentős mértékben hozzájárult a megbecsülést és tiszteletet érdemlő emlékük helyreállításához. Az egyesület vezetése alatti tíz évben megteremtette a magyar államiságot és szuverenitást megtestesítő Szent Koronához kapcsolódó szellemiség továbbvitelét. 2001. január 01-én v. Vitéz József részt vett a Szent Korona és a koronázási ékszereket átszállításában a Nemzeti Múzeumból az Országházba, ahol szavait idézve: „a Szent Korona és a hozzátartozó ékességek őrzését átadta” az akkori Köztársasági Őrezred Koronaőrzőinek. Tíz évvel később beteljesedett a néhai koronaőrök hőn áhított célja: 2011. májusában a Honvéd Koronaőrség tagjai letették esküjüket a Szent Korona védelmére. Az egyesület szolgálatában nemzet összetartozását jelképező Szent Korona másolatának jelenléte emeli a fegyveres és rendvédelmi szervek tiszt és tiszthelyetteseinek eskütételének, jeles állami és egyházi ünnepeknek, valamint államiságunk millenniuma évétől a Magyar Kultúra Napja Gála fényét, és a Kultúra Lovagja címek adományozásának ragját. A Kultúra Lovagja címmel a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kötelességének tartja, hogy együttműködve a Koronaőr Egyesülettel és a családdal ápolja az címmel elismert Koronaőr – akit életében és holtában is Józsi bácsinak neveznek – és valamennyi egykori társa életművét.
Elismerés adományozása: „A magyar nemzet szolgálatában kifejtett életművéért”

Az elismerést átvette fia: Vitéz József






Honlapkészítés